Folia archeologica 1-2.
Roska Márton: Figurális díszü őskori cserép kisbácsról (Kolozs m.)
24 ROSKA: FIGURÁLIS DÍSZO ŐSKORI CSERÉP KISBÁCSRÓL (KOLOZS M.) FIGURÁLIS DÍSZŰ ŐSKORI CSERÉP KISBÁCSRÓL (KOLOZS M.) Az 1. képen ábrázolt téglaveres tónusú, középfinoman iszapolt, törött cseréptöredéket a Kolozsvártól nyugatra fekvő Kisbácson s itt is az ú. n. Bácsi torok-ban levő Küszögő nevű hegy oldalán lelték. Rajta legelésző állatot látunk jobboldali nézetben. Mestere ennek megfelelőleg csak a jobb elülső és hátulsó lábat tünteti fel. Adja az állat farkát, aránytalanul nagy, tátott szájú fejét, —- testének egyszerű körvonalait. Nyakából enyhén meghajló, vaskos szarv nő ki. Fontos hasi részének ábrázolása, mert ebből hímre következtethetünk. Azt hisszük, nem járunk messze az igazságtól, amikor azt mondjuk, hogy az őskori művész legelésző bikát akart ábrázolni. Elég jellemzően tünteti fel az állat alatt a füvet is, csak a perspektívát nem tudja kifejezésre juttatni. A füves térség jobbra tovább húzódik. Az agyagedényen, amelyből cserepünk származik, legalább még egy legelésző állat szerepelt, melynek hátsó része még megmaradt a cserép jobb szélén. Ugyanaz a vonalvezetés és kifejezésmód tűnik ki ebből a részből is. A rajzokat az őskori művész az égetés előtt karcolta be a még lágy agyagba. Középeurópából nem ismerek azonos ábrázolást. A tordosi stilizált, semátikus, mélyített szarvas, 1 a csépai, 2' a Koppancs-kökénydombi, 3 a Szarvas-szappanyosi 4 plasztikus szarvasábrázolások, az arankavidéki, 5 a Kopáncs-Zsoldostanyai kecskeábrázolások, 6 a szeghalmi szarvasagancs-baltafoglalóba karcolt agancsféle bevésés (lehet faág is!) 7 ugyanazon gondolatnak a kifejezői lehetnek, de régebbiek s mégis mások, mint a kisbácsi birkaábrázolás. Azok egyelőre magányosan szerepelnek, ez egy csoportképnek egyik tagja, melynek természethűségre való törekvését a környezet (fű) még jobban kifejezésre juttatja. A figurális díszű cseréppel együtt lelték a 2. képen látható s szintén magánkézben levő kőés agyagholmikat: az t—3. sz. finomabb technikájú, kávésbarna színű cserepek, az 1.-t rovátkolt perem és vessződísz (v. ö. ezt a vessződíszt az 1. kép fűábrázolásával), a 3.-t nyújtott ékalakú vesszők ékítik, — a 4—7. sz. hydroquarziteszközök: a 4. sz. fúró, az 5—7. sz. vakarok, — a 8. sz. hydroquarzitból pattintott nyílhegy. (Orosz Endre gyűjteményében egy homorú-talpú obszidiánynyílhegy van innét.) Ez a kerámika közelebbről is megmondja nekünk, hogy hol keressük a mi bikaábrázolásunk eredetét. Ez a kerámika u. i. annak az 2. kép. — Fig. 2.