Folia archeologica 1-2.

Pataky Vidor: A hevesi honfoglaláskori női sírlelet

202 PATAKY: A HEVESI HONFOGLALÁSKORI NŐI SIRLELET Feltűnik a palmetta - karélyok belső oldalán a szokásos vonalkázás hiánya is. Az összes honfoglaláskori palmettával díszített tarsolylemezeken és kardvereteken megtaláljuk, a «phalerá»-kon azonban, amilyen a dunaszekcsői is, már nem.

1

7 A hevesi gömb nagysága és nem lapított-gömb formája miatt aligha szolgálhatott fülönfüggőként. Ezekről a késő-honfoglaláskori fülönfüggőkről amúgy is az az elfogadott vélemény, hogy azok a Kárpátok-vidéki szláv hatást jelzik.

1

8 A hevesi gömb karikáját úgy erősítették meg, hogy az nagyobb terhet tarthatott. A csontváz bal lapockáján felül zöld rozsdafolt volt, ez valószínűleg a gömb helyét jelzi. Ebből a két adatból arra a drágakőfoglalások fürészfogas foglalatának. A honlaláskori karperecek legközelebbi típusa a kunszentmártoni karperec, ennek két végén drágakő-foglalás nyomai láthatók,

2

1 továbbá az oroszlámosi, itt is van drágakőfoglalás, de a karperec anyaga ezüstlemez, a foglalás pedig nittelt.

2

2 Az olcsó fémanyag aranylemezzel való borításának párhuzamai a Déloroszországban virágzott hun fémművesség körébe vezetnek.

2

3 A forma és a sodrott drót alkalmazása még ősibb forrásokra utal: a szkita ötvösség görög és perzsa hatás alatt kialakult kar és nyakpereceire.

2

4 d) A KENGYEL. (2. kép). A sírból csak egy vaskengyel került elő, a másik apró darabokra hullva 1. kép. A hevesi gömb mintázata. — Abb. 1. Die Zeichnung der Kugel von Heves. 2. kép l—la. A hevesi lelet kengyele. — Abb. 2, l—la. Steigbügel aus Grabfund von Heves. következtethetünk, hogy a gömb mentét vagy palástot tartott össze és valószínűleg kapcsoló zsinórt hurkoltak rá. c) KARPEREC. (I. t. П-Па-b). Nyitott rugalmas bronzszalag, amelyet vékony aranylemez borít. Kívül a két végén (17a) és középen (17b) fűrészfogas cellában csiszolt pirosszínű kő (gránát) díszíti.

1

9 Mindhárom kőtartó foglalatot forrasztották és egy-egy szál sodrott aranydrót övezi a foglalatokat, a drót két végét visszafelé kunkorították. A nyitott érclemez-karperec nem ismeretlen honfoglaláskori sírjainkban,

2

0 és főleg a honfoglalás és a magyar kereszténység közötti korszak jellemző tárgya, ez a hevesi karperec azonban egyetlen a maga nemében. Az eddig ismert honfoglaláskori leletek között nincs párhuzama sem a bronzkarperec arany-borításának, sem megsemmisült a találók kezén. Alakja a honfoglaláskori kengyelek talp-felé szélesedő formája. A kengyel felső szárát rovátkolás díszíti; a talpán alul hosszanti bordázat, két szélén pedig gyöngysorszerű ékítés. Az ezüstberakásos-ékítésnek ma már semmi nyoma, de lehet, hogy egykor ép úgy megvolt, mint a karosi kengyelpárnál,

2

5 vagy a beregszászi kengyeleknél.

2

6 e) TÖREDÉKEK. Egy kis aranyozott bronzgyöngy, két végén bronz-tű vagy csavar-folytatás kezdettel, töredékes volta miatt hovatartozása meg nem állapítható. A lelet csontdarabjai között töredékes állatcsontok akadtak, még pedig egy ló felső állkapcsa és lábszárcsont-töredéke, ez is jellegzetes pogány-kori magyar temetésre vall, amikor nem a teljes ló, hanem csak a fej és négy láb kapott — jelképesen — eltemetésf.