Folia archeologica 1-2.
Csallány Dezső: Kora-avarkori sírleletek
142 CSALLÁNY D.: KORA-AVARKORI SÍRLELETEK 142 két szemöldök, két szem, lefelé szélesedő háromszögű orr, két ponttal jelzett száj; az utóbbinál pedig két szemöldök, két szem és két ponttal jelzett száj vehető ki. Mindkét esetben olyan primitív arcábrázolással van dolgunk, amelynek mintája hatalmas területen élt a VI. század folyamán, áttört ezüstkészítményeken. Ezeknek a korai ábrázolásoknak folytatását és első gyenge préselési kísérletét látjuk a VII. század első évtizedeiből származó kiszombori és deszki darabokon. Meglepő, hogy ez az ábrázolás egyik esetben sem jelent meg az övdíszgarnitúra többi darabjain, csak a kis szíjvégen és csak a jobboldalon. Nincs kizárva, hogy a karddal összefüggő öv jobboldali csüngőszíjaira szögecselt kisszíjvégek arcábrázolásos díszítménye, szimbolikus tartalmú, talán a harcban levágott fejeket szimbolizálja. Hogy hasonló szokás a késői avarkorban élt, mutatja a nagyszentmiklósi aranykincs egyik korsója, ahol a lovasvitéz övére függesztett levágott fejet, mint győzelmi jelvényt visz. 38 Arcábrázolásos díszek préselési technika mellett nálunk gyakoriak. A Deszk G temető 10. sírjából jött elő arcábrázolásos ezüstszíjvég, olyan alakú préselt lemezen, mint a gátéri 11. sz. sír egyik darabján (Arch. Hung. I, 1926, VI, t. 22), ilyen még az adonyi lelet 3 préselőmintája (Arch. Hung. I, VI. t. 4, 11 — 12), a fönlaki lelet 2 préselőmintája (Arch. Hung. I, IV. t. 19—20), a kunszentmártoni ötvössír 5 préselőmintája. 39 Pósta Béla rámutatott már az adonyi és fenéki darabok kapcsán ezeknek az arcábrázolásos díszeknek déloroszországi összefüggéseire és előzményeire. 4 0 Ott nagyszámmal kerültek felszínre olyan áttört, vésett ezüstdíszek, melyek az ábrázolásoknak nagy változatát, de az ábrázolás elemeinek széthullását is mutatják, egészen az értelmetlenné vált mértani díszítményig. Ennek a dolgozatnak keretében nem lehet az arcminta fejlődését, változatait, irodalmát bemutatni; elég, ha Fettich összefoglaló művét idézem, ahol ő az arc-ábrázolásos ezüst díszeket az úgynevezett álcsatos, vagy martinovkai kultúrkörbe sorozza. 41 A préselt arc-ábrázolásos díszek között Magyarországon legrégibb darabnak a kiszombori tekinthető, valamivel fiatalabb nála a Deszk G 8. sírból származó példány. A többi ismertetett darab későbbi. A kiszombori 2. sír Phokas aranya és övdísz-garniturája azt mutatják, hogy az arcábrázolás motívumának első áttevődését látjuk: a korábbi áttört-vésett ezüstöntvényből, a préselt ezüstlemezbe. A kiszombori díszek készítési ideje a 600-as évek elejére esik. Az arcábrázolásos préselt díszek korábbi (öntött) periódusának népi hovátartozandóságára, a szentes—lapistói arcábrázolásos ezüstöntvényekkel kapcsolatban már rámutattam. 42 Azokat déloroszországi húnmaradékok, elsősorban kuturgur-bolgárok hagyatékának tekintettem, az addigi alán-teóriával szemben. A préselési technikával megoldott kiszombori és egyéb magyarországi díszek népi kapcsolataira a következő fejezetben mutatok rá. Az arc-ábrázolásos préselt díszek (Kunszentmárton, Adony stb.), eddig mint bizánci motívumok szerepeltek. Öntött előzményüket, Fettich, mint helyi készítményeket, a martinovkai kultúrkörből származtatja (Arch. Hung. 1937, 122—133. о.). Ezzel szemben számos adatra, bizonyítékra támaszkodva: az arc-ábrázolásos díszeket, úgy a préselt, mint a vésett és áttört öntött ezüst előzményeit, bizánci eredetűnek tartom. 4 3 2. A szeged—csengelei sírlelet préselt aranyövdísz-garniturája: egy nagyszíjvégből (VII. t. 4), három kisszíjvégből (VII. t. 5—7) három kettősmezejű övdíszből (VII. t. 1—3), hat egymezejű övdíszből (VII. t. 10—13, 21—25) egy félholdalakú övdíszből (VII. t. 14) és egy vasfejű, bronzlemezes csatból (VII. t. 30) állott. A csaton, a nagy szíjvégen és a félholdalakú éksoros övdíszen kívül, a garnitúra többi tagjain oroszlán látható. Hogy csakugyan visszaforduló oroszlánnal van dolgunk, mutatja a sörényt jelző három bevágás és a fönlaki lelet hasonlóan stilizált oroszlánja. 4 4 A nagy szíjvég és az övdíszek összetartozását csak a szárnyas, négyszögalakú pont-díszítés mutatja. A félholdalakú övdísz-töredék (VII. t. 14) rendeltetésére, a kunágotai darab rögzítőfüleiből következtethetünk. 4 5 A kettős mezejű és egy mezejű övdíszeknek egy sorozatban való felhasználását, az alakjuk, díszítésük kétségtelenné teszik. Az elhelyezés módját az oroszlánmotívum határozza meg és egyúttal támpontot szolgáltat a többi kettős és egyes mezejű övtag beállítására. Hasonló rendeltetésű darabokat nagyrészt fordított elrendezésben találjuk az eddigi közlésekben. A kettős mezejű övtagok kisebb része mindenkor alúl van, rendeltetésének megfelelően. Ezenfajta darabok ugyanis az öv jobboldalán lecsüngő kisszíjak felett kapnak helyet, úgyhogy a felső mező motívuma egyvonalba kerül az öv hasonló díszítményeivel, az alsó kisebb mező pedig takarja a kis szíjvég felvarrási helyét. A darabok ilyen elrendezését több sír-feltárásnál sikerült megfigyelnem. Ábrázolásunknak megfelelőjét nem :
