Folia archeologica 1-2.

Szabó Kálmán: Jazyg-szarmata sírok kecskemét környékén

100 SZABÓ: JAZYG-SZARMATA SÍROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN JAZYG-SZARMATA SÍROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN A gazdagon temetkező szarmata—jazygok sírjait az őket követő néptörzsek hazánk területén nagyrészt kirabolták. Feldúlt temetőiket Kecskemét közvetlen határában a Széktó mellett ásattuk fel. Szánk—Móricgát határában 80 sír közül egyetlen gyermek-sírt találtam érintetlenül, annál jelentősebbek tehát az utóbbi években bolygatatlanul talált Kecskemét környékbeli szarmata—jazyg sírjaink (1. kép). Három temetőnek jellegzetes, bolygatatlan sírjait alább ismertetem. A) MÉNTELEK. 1934. év október 5.-én Ménteleken a várostól 15 km. távolságra dr. Merétey Sándor főorvos és szomszédja Sáfrán Márton földjén ásattam fel néhány sírt. 1. SÍR. Kifejlett férfi csontváza; fejjel Dél, lábbal Északnak feküdt. Bal karján belül reá téve széles, kétélű vaskardot találtam (l. t. 1 ). A kard baloldalán a szemétől a térdéig ért, teljes hossza 80 cm volt. Szélessége 5 cm. A jobb váll fölött aláhajtott lábú bronz fibulát találtam (I. t. 2), amelynek hátán és lábán cizellált, hullámosan haladó díszítés látható (hossza: 6-7 cm). Jobb és balkarján gömbölyded szárú, végein kiszélesedő bronz karperec volt. A vékonyabb karperec a jobbkarján, a vastagabb-szárú a balkarján volt (I. t. 3—4). A karpereceket nem a csuklónál, hanem az alsó karszár középső részén találtam, amiből következik, hogy nem annyira ékszerként, mint inkább a ruha ujjának összeszorítására szolgáltak. Ám 8'3, illetőleg 7-6. Csontváz megőrizve. 2. SÍR. Feldúlt női csontváz. A csontok között két laposszárú karperecet találtam (I. t. 5—6). Ezen bronz karpereceket négyszögletes metszetű rudacskából kalapálták ki, ellaposodó végüket cizellált minta díszíti (l. t. 5—6a), ugyanúgy mint az 1. sír fibuláját. Ezen sírban egy szürkeszínű, lapos, jól iszapolt agyagból égetett orsógomb (I. t. 7) mellett (Ám 3.9) egy négyszögletes szárú bronz karperec kerül még elő (I. t. 8, Ám 7-7). Ugyanitt volt egy nagyobb bronz hajkarika (I. t. 9, Ám 4-4), amelynek kapcsoló része úgy készült, hogy a huzal végét hurokszerüen többszörösen reá csavarták. 3. SÍR. Ebben egy v^skés töredéke (1. t. 10), egy bronzból készült, félhold alakú csüngődísz (I. t. 13. Sz. 3-5), amelynek füle letörött és két ezüst római érem került elő. (I. t. 11: Hadrianus egykorú hamis dénárja (belseje réz); /. t. 12: Hadrianus (117—138) dénárja). 4. SÍR. Fejjel DK, lábbal ÉNy.-i fekvése volt. A láb végénél vörösszínű, korongon készült, sigillatát utánzó, rossz anyagú és kidolgozású edényt helyeztek el (I. t. 14). A mell baloldalán vas fibula töredékeit, a bal alsó kézszárnál vaskés töredékeit találtam. A többi bolygatott sírban jelentéktelen töredékek kerültek csupán elő. A csontvázat megőriztük. B) ORGOVÁNY. 1936. február 8.-án jelentette Tóth Ambrus orgoványi gazda, hogy szőlőföldet fordító munkásai több edényt, fém tükröt és más tárgyakat találtak. Március 3.-án kezdtem meg a még meg nem bolygatott terület ásatását. Orgovány községtől -1 km-re, a műút mellett homokpartban 1. kép. A közölt leletek lelőhelyei. — Abb. 1, Fundkarte.