Fogorvosi szemle, 2022 (115. évfolyam, 1. szám)
2022-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 115. évf. 1. sz. 2022. n 62 Laskin professzorra emlékezünk 1924–2021 Daniel Laskin az arc-, állcsontsebészet emblematikus alakja, a Semmelweis Plakett kitüntetettje, a Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság tiszteletbeli tagja, itt hagyott bennünket. Az International Association of Oral and Maxillofacial Surgeons főtitkára, majd elnöke, mandátumának lejárta után a Társaság elnökségi tagja volt. Számtalan nemzetközi és nemzeti társaság kitüntetettje. Igen aktív ember volt, hosszú élete során, még 90 évesen is, nemzetközi szinten tartott előadásokat, szemináriumokat. Az idősebb és középkorú magyar kollégák csaknem mindegyike sze mélyesen ismerte. Többször járt Magyarországon mint a Nemzetközi Társaság képviselője, de mint a temporomandibularis ízület betegségeinek szakértője is meghívott előadóként vett részt a kongresszusainkon. Nagy nemzetközi elismertsége ellenére (vagy inkább éppen ezért) igen szerény, közvetlen modorú, barátkozó ember volt. Engedtessék meg, hogy a hivatalos búcsúzás mellett néhány személyes élményről is beszámoljak vele kapcsolatosan. Az 1980-as évek elején meghívott Amerikába, hogy több városban tartsak előadást (New York, Columbus, Chicago, Dallas, Richmond és újra New York). Neki köszönhettem, hogy mindenütt igen szívélyesen fogadtak – Magyarország akkor kissé ,,kilógott” a kommunista tömbből, ezért a nyugatiak számára érdekesebb volt. Richmondban (Virginia) – az egyetem oral and maxillofacial sebészeti részlegének akkor ő volt a vezetője. A repülőtérről ő vitt be a városba, egy kis japán autója volt „TMJ” rendszámmal. Ezzel is demonstrálta az állcsontízülettel kapcsolatos elkötelezettségét. Ott Richmondban, egy családias vacsora közben tudtam meg, hogy a felmenői a kárpátaljai területről származtak. Ezzel is magyarázható talán a Magyarország iránt érzett szimpátiája. Azt, hogy a kimagaslóan sikeres 1995-ös világkongresszus rendezési jogát elnyertük, nagyrészt neki köszönhetjük. Ezután majdnem minden évben találkoztunk, Rómában, Milánóban, de főleg Monte-Carlóban. Ezeken a helyeken előadásai közben és után lelkes fiatalok nagy csoportja vette körül, akik boldogok voltak, hogy tőle tanulhattak. Hosszú, gyümölcsöző életet élt. Beírta magát a nemzetközi arc-, állcsontsebészet történetébe. 97 éves korában halt meg. Emlékét szeretettel őrizzük. Szabó György prof. emeritus Megemlékezés Necrology
