Fogorvosi szemle, 2022 (115. évfolyam, 1. szám)
2022-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 115. évf. 1. sz. 2022. n 18 nagyobb mértékben nyíltak meg az Alt-RAMEC pro tokoll alkalmazása után, mint az egyszerű transz pa la ti nális tágítást követően [26]. Masucci és munkatársai 31 növekedésben lévő, szke - letális III. osztályú pácienst kezeltek Alt-RAMEC protokoll és arcmaszk segítségével. A terápia során elért szkeletális változásokat 31 RME-val és arcmaszkkal kezelt eset eredményeivel, valamint egy 21 főből álló kezeletlen, III. osztályú kontrollcsoport értékeivel hason - lították össze. Kefalometriai méréseik alapján arra a kö - vetkeztetésre jutottak, hogy bár mindkét módszer hatékony, az Alt-RAMEC protokollt követő arcmaszkos kezeléssel jelentősebb javulás érhető el a maxilla sza - gittális pozíciójában (SNA +1,2°) és az állcsontok egymáshoz viszonyított szagittális helyzetében (ANB +1,7°, Wits +1,6 mm), mint RME-t és arcmaszkot alkalmazva. A két módszer között azonban nem találtak szignifikáns különbséget a mandibula szagittális szkeletális változása és a vertikális állcsontviszony tekintetében [9]. Pácienseinknél az Alt-RAMEC protokoll általunk módosított, így biztonságosabbnak és hatékonyabbnak vélt formáját követve tágítottuk és szűkítettük a Hyraxcsavart, majd a transzverzális maxillaszűkület korrekció - jához szükséges mértékig tágítottuk. Az első két héten Isci [13] és Masucci [9] által leírtaknak megfelelően naponta 0,4 mm (2-szer 0,2 mm) expanziót végeztettünk. A harmadik héttől da Luz Vieira [22] publikációját alapul véve megdupláztuk az aktiválás/deaktiválás mértékét, napi 0,8 mm (2-szer 0,4 mm) konstrikciót, majd expanziót végeztetve, hetente felváltva. A protokollt összesen hét héten keresztül folytattuk, majd a maxillát a transzverzális korrekcióhoz szükséges mértékben tágítottuk. A kezelés második fázisában a páciensek 3-4 hónapon keresztül arcmaszkot viseltek, napi 12–14 órában, 2 mm-es szagittális túlharapás eléréséig. A kezelés eredményeként minden páciensnél jelentős szkeletális változásokat értünk el. A maxilla és a man - dibula egymáshoz viszonyított anteroposzterior pozíciójában bekövetkező változás (Wits +3,50 mm) elsősorban a maxilla (A pont) előrehelyeződésének köszönhető (SNA +1,41°), de hozzájárul a mandibula lefelé és hátrafelé irányuló rotációja is. Az arcmaszkos kezelés során kialakuló erők hatására az alsó arcmagasság növekedett (NL-ML +0,93°), amely elsődlegesen a man di bula óramutató járásával megegyező irányú rotációjának eredménye. A szagittális túlharapás javulása (OJ +3,83 mm) mind a szkeletális, mind a den to alveo lá ris változások eredménye. Az elért változásokat Isci [13] (SNA +3,1°, SNB –1,6°, ANB +4,7°, NL-ML +3,2°, OJ +7,5 mm) és Masucci [9] (SNA +2,7°, SNB –1,5°, ANB +4,0°, Wits +3,4 mm, NL-ML +1,6°) rövid távú eredményeivel összehasonlítva leírható, hogy a vizsgálatunkba bevont páciensek kezelése során az SNA szög (+1,41°, SD 1,09), az SNB szög (–0,67°, SD 2,0), az ANB szög (+2,1°, SD 1,8), az NL-ML szög (+0,93°, SD 1,98) és az OJ (+3,83 mm, SD 1,86) kisebb, míg a Wits érték (+3,50 mm, SD 2,30) hasonló mértékben változott. Az irodalomban az eredmények nagy változatosságot mutatnak, amely oka lehet, hogy nincs konszenzus a szkeletális III. osztályú páciensek konzervatív kezelését illetően. Az egyes szerzők eltérő Alt-RAMEC protokollt követnek, különböző nagyságú erőket és készüléktípusokat alkalmaznak, eltérő hordási idővel, továbbá a páciensek együttműködési hajlama között is jelentős különbség lehet. Az irodalmi adatok változatossága eredhet azonban randomizálási hibákból és a vizsgálatok kis elemszámából is. Megállapíthatjuk, hogy a prepubertás időszakban az Alt-RAMEC protokoll alkalmazását követő, arcmaszkkal történő ortopédiai protrakció jelentős mértékben elősegíti a maxilla szagittális irányú növekedését, és megváltoztatja az alsó arcmagasságot. Az ismertetett kezelési módszerről kijelenthetjük, hogy valóban egy megbízható, idő- és költséghatékony módja a retromaxilia korrekciójának. Fontos figyelembe vennünk azonban, hogy a szke le - tális III. osztályú anomáliák eredményes pre pu ber táskori kezelése nem minden esetben jelent hosszú távú sikert. Több tanulmányban is megállapították, hogy az arcmaszkkal kezelt páciensek 25–30%-ánál a pubertáskori növekedés végére ismételten elülső keresztharapás alakult ki, és ezen esetek többségének korrekciója csak műtéti beavatkozással volt megvalósítható. Amenynyiben az anomália újra manifesztálódik, annak oka lehet: a mandibula pubertáskori túlzott mértékű növekedése és/vagy a maxilla korábbi növekedési mintázatának érvényesülése. Ezek alapján elmondható, hogy amennyiben a páciens III. osztályú eltérésének hátterében az alulfejlett maxilla áll, valószínűbb a hosszú távú siker elérése a maxilla protrakciójával, míg túlfejlett mandibula esetén nagyobb eséllyel számíthatunk az anomália ismételt kialakulására a pubertáskori növekedés során [3]. Irodalom 1. CHATURVEDI S, DESHWAL L, PHADNIS P, et al: Nonsurgical Treatment of a Class III Patient with Alt-RAMEC Protocol and Facemask Therapy. J Ind Orthod Soc 2013; 47 (3): 159–162. https://doi.org/10.5005/jp-journals-10021-1149 2. ZHANG W, QU HC, YU M, et al: The Effects of Maxillary Protraction with or without Rapid Maxillary Expansion and Age Factors in Treating Class III Malocclusion: A Meta-Analysis. PLoS One 2015; 10 (6): e0130096. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0130096 3. PROFFIT WR, FIELDS HW, LARSON BE, et al: Contemporary orthodontics 6th ed. Mosby Elsevier, St. Louis 2019; 440–449. 4. MANDALL N, COUSLEY R, DIBIASE A, et al: Early class III protraction facemask treatment reduces the need for orthognathic surgery: a multi-centre, two-arm parallel randomized, controlled trial. J Orthod 2016; 43 (3): 164–175. https://doi.org/10.1080/14653125.2016.1201302 5. FALCK F, ZIMMERMANN-MENZEL K: Cephalometric changes in the treatment of class III using the Fränkel appliance. J Orofac Orthop 2008; 69 (2): 99–109. https://doi.org/10.1007/s00056-008-0716-7 6. BAIK HS, JEE SH, LEE KJ, et al: Treatment effects of Fränkel functional regulator III in children with class III malocclusions.
