Fogorvosi szemle, 2020 (113. évfolyam, 1-4. szám)
2020-09-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE113. évf. 3. sz. 2020.n 78 riai analízis során a középső metszőfogak elmozdulását jelző paraméterek közül az IMPA szög növekedése 6,4°, míg a T távolság csökkenése 3,5 mm volt. Az egységnyi időre számolt fogelmozdulás mértéke (∆IMPA és ∆T/nivelláció hetei) a nivelláció szakaszában 0,32°/hét, illetve 0,175 mm/hét értékeket mutatott. Megbeszélés A potenciálisan megnövelt alveoláris csont térfogata és egy intaktabb parodoncium létrehozása a bukkális csont dehiszcenciák és következményes ínyrecessziók kialakulásának csökkenését eredményezheti. A kezelési idő lerövidülése, a fogmozgatás határainak kiterjesztése, valamint a kompenzatorikus ex trak ciók elkerülése mind olyan tényezők, melyek a PAOO technikák gyors elterjedéséhez vezettek [3]. A minimálinvazív sebészi („tunnel-lebeny”) eljárások, kiegészítve atrau ma ti ku sabb piezosebészi műszerekkel végzett műveletekkel, a beavatkozásokat még elfogadhatóbbá teszik a betegek és az orvosok számára egyaránt, köszönhetően a csökkent posztoperatív morbiditásnak [7]. Az általunk közölt eset célja egy előbb említett komprehenzív kezelés bemutatása, melyet egy aktuálisan folyó kontrollált klinikai vizsgálatból ragadtunk ki. A kezelési eljárás újszerűsége a Choukroun által kifejlesztett „sticky bone” graft anyag használata, melyet jelenlegi tudásunk szerint még nem publikáltak hasonló sebészi protokoll és klinikai indikáció során. Az A-PRF-et tartalmazó „ragacs csont” olyan növekedési faktorok (BMP-2, BMP-7, PDGF, VEGF, TGF stb.) autológ forrása, melyek fontos szerepet játszanak a csontképződés, angiogenezis és a korai sebgyógyulás folyamataiban egyaránt [8, 12]. A közismert biológiai hatása mellett további előnye lehet a műtét közbeni egyszerűbb felhasználhatóság, hisz az „egybekötött” graft anyag nemcsak könnyebben behelyezhető a „tunnel-lebeny” alá, de a partikulumok szétszóródása is könnyebben kontrollálható, mint hasonló csontpótló anyagokat önmagukban használva. Az elsődleges célkitűzés során vizsgált paraméter a CBCT-n mért bukkális csontfal dimenzióváltozása. Megállapíthatjuk, hogy a különböző magasságokban mért végállapot csontvastagság értékei hasonlóságot mutatnak a kiindulási értékekkel, és legtöbb esetben meghaladják a kívánatos 0,5 mm-es vastagságot, mely alapjául szolgálhat a gingiva megfelelő hosszú távú alátámasztásának. Az eredményeket annak a tükrében kell vizsgálni, hogy a fogmozgatás során a fogak az eredeti fogívhez képest egy bukkálisabb pozícióba kerültek. A középső metszőfogak incizális élénél mérve ez megközelítőleg egy 3,5 mm-es protrúziós elmozdulást jelentett, míg az említett fogak körülbelül 6°-al dőltek labiális irányba. Ha feltételezzük, hogy az augmentált csontba történő fogmozgás egy gyulladásmentes re szorpciót indít el, mely érinti a xenograft szemcséket is, akkor a pótolt csont közvetlen fog felé néző része re mo dellá ló dik, míg a külső réteg intakt marad, és szemcséit potenciálisan újonnan képződött csont veszi körül. Az eredmény megfelelőnek tekinthető, amennyiben ennek a megmaradt csontfalnak a vastagsága jól korrelál a kiindulási értékkel. A VBL értékeket elemezve elmondható, hogy két fog esetében 0,4 mm-el nőtt a marginális csont távolsága a CEJ-től. Ez betudható a protrúzió során bekövetkezett posztoperatív recessziónak, illetve a nem megfelelő mennyiségű koronális graftolásnak is, de okozhatja a fogszabályozó készülék által kiváltott esetleges minimális extrúzió is. A többi 4 fog esetében a ∆VBL csökkenése valószínűleg az ortodonciai intrúzónak volt köszönhető. A kapott eredményeket azonban kritikával kell értékelni, ugyanis a CBCT szoftverben a kalkulált értékek tized milliméterei nehezen mérhetők. A jelentős mérési hibalehetőség statisztikai átlagszámítás hiányában téves konklúzió felállításának forrása lehet. Mindazonáltal leszögezhető, hogy az adatok bárminemű statisztikai kiértékeléséhez nagyobb esetszám lenne szükséges. Táblázat A bukkális csontfal dimenziói a kiindulási (K) és végállapot (V), illetve a kettő közötti változás (Δ: végállapot-kiindulás) alkalmával. (A rövidítéseket lásd az 1. ábránál, illetve a rövidítések jegyzékénél.) Fogak száma 43 42 41 31 32 33 VBL–V 0,6 mm 1,3 mm 1,4 mm 1,9 mm 1,6 mm 2,0 mm D1–V 0,3 mm 0,9 mm 1,2 mm 1 mm 0,9 mm 0,6 mm D2–V 0,5 mm 0,7 mm 1 mm 0,7 mm 1,1 mm 0,8 mm D3–V 1,1 mm 1 mm 1,2 mm 0,7 mm 1,5 mm 1 mm Fogak száma 43 42 41 31 32 33 ΔVBL–1,2 mm–0,7 mm–0,2 mm 0,4 mm–0,4 mm 0,4 mm ΔD1 0,0 mm 0,1 mm 0,0 mm 0,0 mm 0,1 mm 0,2 mm ΔD2 0,1 mm 0,1 mm 0,1 mm 0,3 mm 0,5 mm 0,1 mm ΔD3 0,2 mm 0,3 mm 0,3 mm–0,3 mm 0,8 mm 0,3 mm
