Fogorvosi szemle, 2020 (113. évfolyam, 1-4. szám)

2020-06-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE

113. évf. 2. sz. 2020.n

65

7. ábra: A vizsgált orális parafunkciók előfordulásának gyakorisága közötti különbség szorgalmi (T1) és vizsgaidőszakban (T2)

Irodalom

1. AHLBERG J, LOBBEZOO F, AHLBERG K, MANFREDINI D, HUBLIN C, SINISALO J, et al: Self-reported bruxism mirrors anxiety and stress in adults. Med Oral Patol Oral Cir Bucal. 2013; 18: e7–11. https://doi.org/

10.4317/medoral.18232

2. BEWICK B, KOUTSOPOULOU G, MILES J, SLAA E, BARKHAM M, et al: Changes in undergraduate students’ psychological well-being as they progress through university. Stud High Educ.

2010; 35: 633–

645. https://doi.org/10.1080/03075070903216643

3. CAMPBELL CM, KRONFLI T, BUENAVER LF, SMITH MT, BERNA C, HAYTHORNTHWAITE JA, et al: Situational versus dispositional measurement of catastrophizing: associations with pain responses in multiple samples. J Pain.

2010; 11: 443–453. https://doi.org/10.1016/

j.jpain.2009.08.009

4. FAWZY M, HAMED SA: Prevalence of psychological stress, depression and anxiety among medical students in Egypt. Psychiat Res.

2017; 255: 186–194. https://doi.org/10.1016/j.psychres.2017.05.027

5. FILLINGIM RB, OHRBACH R, GREENSPAN JD, KNOTT C, DUBNER R, BAIR E, et al: Psychological Factors Associated With Development of TMD: The OPPERA Prospective Cohort Study. J Pain.

2013; 14: T75–90. https://doi.org/10.1016/j.jpain.2013.06.009

6. hazag a, maJor J: A hallgatói kiégés jelensége, medikusok lelki egész ségvédelme. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 2008; 4: 305–322. https://doi.org/10.1556/Mental.9.2008.4.2

7. KROENKE K, SPITZER RL, WILLIAMS JB: The PHQ-9: validity of a brief depression severity measure. J Gen Intern Med.

2001; 16: 606–

613. https://doi.org/10.1046/j.1525-1497.2001.016009606.x

8. LEEUW R, BERTOLI E, SCHMIDT JE, C

ARLSON CR

, et al: Prevalence of traumatic stressors in patients with temporomandibular disorders. J Oral Maxillofac Surg. 2005; 63: 42–50. https://doi.org/10.1016/

j.joms.2004.04.027

9. LINTON SJ: Do psychological factors increase the risk for back pain in the general population in both a cross-sectional and prospective analysis? Eu J Pain.

2005; 9: 355–361. https://doi.org/10.1016/

j.ejpain.2004.08.002

10. OHRBACH R, DWORKIN SF: Five-year outcomes in TMD: relationship of changes in pain to changes in physical and psychological variables. Pain.

1998; 74: 315–326. https://doi.org/10.1016/S0304

-3959(97)00194-2

11. PIKÓ B: Stressz, coping és a pszichikai jóllét összefüggései preklinikai orvostanhallgatók körében. Orv Hetil.

2014; 33: 1312–1318.

https://doi.org/10.1556/OH.2014.29953

12. SCHIFFMAN E, OHRBACH R, TRUELOVE E, LOOK J, ANDERSON G, GOULET JP, et al: Diagnostic Criteria for Temporomandibular Disorders (DC/TMD) for clinical and research applications: recommendations of the International RDC/TMD Consortium Network and Orofacial Pain Special Interest Group. J Oral Fac Pain Headache.

2014; 28: 6–27. https://doi.org/10.11607/jop.1151

13. sChmiDT P: A craniomandibularis diszfunkció epidemiológiája és etiológiája. In: H

ERMANN P, SZENTPÉTERY A. (szerk.): Gnatológia. Sem melweis Kiadó, Budapest, 2018; 258.

14. SILVERSTEIN ST, KRITZ-SILVERSTEIN D: A longitudinal study of stress in first-year dental students. J Dent Educ.

2010; 74: 836–848.

15. SOMOSKÖVI I, RADÁCSI A, NAGY Á, RADNAI M: A Diagnostic Criteria for Temporomandibular Disorders (DC/TMD) magyar nyelvű változatának létrehozása. Fogorv Szle. 2018; 2: 44–51.

16. SPITZER RL, KROENKE K, WILLIAMS JB, LÖWE B: A brief measure for assessing generalized anxiety disorder: the GAD-7. Arch Intern Med. 2006; 166: 1092–1097. https://doi.org/10.1001/archinte.166

.10.1092

17. STEWART-BROWN S, EVANS J, PATTERSON J, P

ETERSEN S, DOLL H, BALDING J, et al: The health of students in institutes of higher education: an important and neglected public health problem? J Public Health Med. 2000; 22: 492–499. https://doi.org/10.1093/pubmed/22.4.492

18. TESTA M, GERI T, PITANCE L, LENTZ P, GIZZI L, ERLENWEIN J, et al: Alterations in jaw clenching force control in people with myogenic temporomandibular disorders. J Electromyogr Kines.

2018; 43: 111–117. https://doi.org/10.1016/j.jelekin.2018.07.007

19. VAN PRAAG HM: Can stress cause depression? Prog Neuropsy

chopharmacol Biol Psychiatry. 2004; 28: 891–907. https://doi.org/

10.1016/j.pnpbp.2004.05.031

ORÁLIS PARAFUNKCIÓK (Bruxizmus)

KÜLÖNBSÉG T1 ÉS T2 IDŐPONT KÖZÖTT (Wilcoxon teszt)

Fogainak összeszorítása vagy csikorgatása alvás közben

p = 0,182

Fogainak csikorgatása, amikor ébren van

p = 0,013*

Fogainak összeszorítása, amikor ébren van

p = 0,019*

Fogainak összenyomása, összeérintése vagy zárt helyzetben tartása étkezésen kívül (azaz amikor az alsó és felső fogai érintkeznek)

p = 0,107

Izmainak szorítása, megfeszítése, illetve feszes helyzetben tartása anélkül, hogy fogait összeérintené vagy összeszorítaná

p = 0,001*

hatással lehetnek a pszichés állapotra és attól függetlenül a TMD tüneteire is. Ezen tényezők mindegyikét nem tudtuk felmérni kutatásunkban. Azonban a kapott eredményeinkre, legalábbis tendencia szinten mint további kutatások lehetséges kiindulópontjára tekinthetünk.

A TMD egy multifaktoriális etiológiájú kórkép, ráadásul az egyes tényezők időben sem mutatnak azonos karakterisztikát. Akut hatások (pl. trauma) ugyanúgy iniciálhatják a betegséget, mint évek óta fennállók (pl. rendellenes fej- és testtartás). Ezért a számos lehetséges etiológiai faktor azonosítása és a köztük fennálló esetleges összefüggések megállapítása rendkívül nehéz feladat. A jövő kutatásainak fontos feladata lesz ezen összefüggések keresése és tisztázása.