Fogorvosi szemle, 2020 (113. évfolyam, 1-4. szám)

2020-03-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE 113. évf. 1. sz. 2020.n 6 4. ábra: Adenocysticus és mucoepidermoid carcinoma megoszlása területenként 1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra 74,2 66,1 73,9 64,964,2 78,3 64,7 3835,3 6870 7778,1 25,8 33,9 26,1 35,135,8 21,7 35,3 6264,7 3230 2321,9 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 BENIGNUS (%) MALIGNUS (%) 0 10 20 30 40 50 60 Magyarország Németország Szlovákia UK Horvátország Brazília É‐Kína Nigéria Irán, Teherán D‐Irán É‐Jordánia Mexikó Kamerun átlag életkor (év) átlag életkor (év) 0 0,5 1 1,5 2 Magyarország Németország Szlovákia UK Horvátország Brazília É‐Kína Nigéria Irán, Teherán D‐Irán É‐Jordánia Mexikó Kamerun Nő Férfi 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% adenoid cysticus cc mucoepidermoid cc Megbeszélés A nyálmirigydaganatok etiológiája nagyrészt ismeret­len. Általános prediszponáló tényezőként ismert az ala­csony dózisú sugárzás [2, 17]. Felmerülhet hormonális és metabolikus tényezők oki szerepe is. A már koráb­ban is említett, 2005-ös magyar tanulmány vizsgálta a metabolikus szindróma és a primer nyálmirigytumorok közötti összefüggést. Megállapították, hogy szignifikán­san magasabb volt a metabolikus szindrómában és di­abetesben szenvedők aránya a nyálmirigytumoros be­tegek körében, mint a kontrollcsoportban [19]. A jó- és rosszindulatú daganatok aránya Nigériában és Teheránban tolódott el a malignitás irányába. A ni­gériai tanulmány szerint ennek oka az országon be­lüli, régiók közötti társadalmi-gazdasági különbség le­het [14]. Egy másik észak-nigériai összefoglaló szerint az afrikai kontinens és a nyugati világ eltérő epidemi­ológiai adatainak oka az, hogy a benignus tumorokat egyszerűen nem regisztrálják, illetcve a páciensek az alacsony morbiditású kórképekkel nem keresik fel az orvost [13]. A teheráni cikkben sem tudnak határozott magyarázatot adni az országon belüli eltérő eredmé­nyekre. A szerzők szerint ezek a különbségek a faji té­nyezőkből, a mintavétel patológiai központjainak külön­bözőségéből és az eltérő adminisztrációs precizitásból fakadhatnak. Erre utal az is, hogy a dél-iráni referátum összegzései egyeznek a nagy átlaggal. Ennek való­színűsíthető oka, hogy az adatgyűjtés a térség legna­gyobb, maxillofaciális tumorokkal foglalkozó centrumá­ban történt [20]. Lokalizációt tekintve egyértelműen a parotis volt a leg - gyakrabban érintett mirigy, de itt is akadtak kivételek. Megint csak Nigériában és Teheránban alakultak más­képp a százalékok. Mindkét régióban a legtöbb da­ganat a kisnyálmirigyekben fordult elő [14, 20]. Mind­ez összhangban is áll a ténnyel, miszerint a malignus tumorok jóval gyakrabban találhatók ezekben a miri­gyekben. A harmadik kivétel az Egyesült Királyság. Egy sheffieldi patológiai centrum rögzítette az adatokat 31 évre visszamenőleg, 1974 és 2005 között. A szerzők szerint magyarázatként szolgálhat, hogy csak az utolsó 10–12 évben kaptak nagy nyálmirigyből származó min­tákat, miután az orális és maxillofaciális sebészetet hi­vatalosan önálló szakterületként ismerték el [8]. A legalacsonyabb átlagéletkort Kamerunban regiszt­rálták. Ez könnyen érthetővé válik, ha megnézzük a szü­­letéskor várható élettartamot: 59 év nőknél és 57 év férfiaknál [21]. A nőknél gyakrabban fordul elő nyál mi­rigy tumor ebben az országban. A cikk egy egyszerű magyarázatot ad erre: a nők igényesebbek külsejük­re, egészségtudatosabbak, hamarabb orvoshoz fordul­­nak [15]. Ez a tendencia Mexikó esetében is megfi­gyelhető, ahol a női páciensek harmadik és ötödik évtizedeiben jelennek meg ezek az elváltozások. A jó­indulatú epitheliális daganatok voltak a leggyakoribbak náluk. A fiatalabb korosztályokban azonban inkább rosz­­szindulatú daganatokat találtak, tehát a mexikói populá­cióban a nyálmirigy adenocarcinoma demográfiai profil­ja eltér a többitől. Ennek az egyértelmű okát még nem tárták fel [11]. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a nyálmirigyda­­ganatok a fej-nyak tumorok változatos fejezetét képezik, etiológiájuk szerteágazó, a mai napig nem tisztázott. A világ egyes országaiban észlelt eltérések egyrészt föld - rajzi, etnikai és szociális okokra, másrészt az egészség­ügyi adminisztráció, regisztráció különbözőségére ve­­zethetők vissza. Irodalom 1. AL-KHATEEB TH, ABABNEH KT: Salivary tumors in north Jordanians: a descriptive study. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod 2007; 103 (5): e53–59. https://doi.org/10.1353/tj.2007.0069 2. ANDERSSON L, KAHNBERG KE, POGREL MA: Oral and Maxillofacial Surgery. Wiley-Blackwell, Hoboken, 2010; 761 3. BARNES L, EVESON JW, REICHART P, SIDRANSKY D: World Health Or ­ganization Classification of Tumours: Pathology and Genetics of Head and Neck Tumours. IARC Press, Lyon, 2005; 210.

Next

/
Oldalképek
Tartalom