Fogorvosi szemle, 2020 (113. évfolyam, 1-4. szám)
2020-06-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE 113. évf. 2. sz. 2020.n 63 Kérdőív a szájüregi funkciók felmérésére Az elmúlt hónap alapján, Ön milyen gyakran végzi az alábbi tevékenységeket? Ha egy tevékenység gyakorisága változó, akkor válassza a nagyobb értéket! (� vagy � jellel jelölje a válaszát minden egyes pontnál és egy pontot se hagyjon ki!) Alvás közben előforduló tevékenységek SohaKevesebb, mint 1 éjjel havonta 1–3 éjjel havonta 1–3 éjjel hetente 4–7 éjjel hetente 1. Fogainak összeszorítása vagy csikorgatása alvás közben (akkor is, ha ezt más mondta Önnek) �� � � � 2. Olyan helyzetben alszik, amiben az állkapcsát nyomás éri (például a hasán vagy az oldalán) �� � � � Éber állapotban előforduló tevékenységek Soha Ritkán IdőnkéntGyakran Mindig 3. Fogainak csikorgatása, amikor ébren van �� � � � 4. Fogainak összeszorítása, amikor ébren van �� � � � 5. Fogainak összenyomása, összeérintése vagy zárt helyzetben tartása étkezésen kívül (azaz amikor az alsó és felső fogai érintkeznek) �� � � � 6. Izmainak szorítása, megfeszítése, illetve feszes helyzetben tartása anélkül, hogy fogait összeérintené vagy összeszorítaná �� � � � Copyright Ohrbach R. Available at http://www.rdc-tmdinternational.org/ Version 12May2013. No permission required to reproduce, translate, display, or distribute. 4. ábra: Kérdőív a szájüregi funkciók felmérésére kivonata lyét [9]. Fillingim és mtsai. egy nagy esetszámú, kohort vizsgálat elemzése által egyértelműen igazolták egyes pszichoszociális faktorok fokozott jelenlétét TMD-ben szenvedő betegekben [5]. Mindazonáltal a koin ci den cia önmagában nem bizonyítja, hogy a vizsgált tényezők (szorongás, depresszió – bruxizmus – TMD tünetek) előfordulása és mértéke között összefüggés van, továbbá az esetleges összefüggés irányát sem. Elképzelhető ugyanis, hogy a TMD különböző formáiban szenvedőkben éppen a betegségük tünetei (krónikus fájdalom, funkciók beszűkülése, betegségtudat) okoznak emelkedett stressz-szintet és ennek következtében fokozódó szorongást és esetenként depresszió kialakulását. A hallgatókat két időpontban kérdeztük meg: egyszer a szorgalmi- és egyszer vizsgaidőszakban. Ez a két idő pont nyilván csak a hallgató pillanatnyi állapotáról ad információt és nem fedi le a köztes időszakot, amiben az egyént számos olyan hatás éri, ami mind a pszichés, mind a testi állapotát befolyásolja. Ráadásul a vizsgaidőszak az élet több területén is változással jár (pl. étkezési és alvási szokások, hosszú tanulással töltött időszakok során tartós ülőpozíció stb.) és ezek is
