Fogorvosi szemle, 2020 (113. évfolyam, 1-4. szám)

2020-03-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE 113. évf. 1. sz. 2020.n 28 A hazai szerzők két legkiemelkedőbb alakjaként kell említenünk Fábián t és Fejérdy t, akik felállították a mai magyar fogorvosi gyakorlatban, illetve a protetikai osztá­lyozásban legszélesebb körben alkalmazott besoro lást. Ez az osztályba sorolás javaslatot adva megha tá rozza az adott foghiány terápiájában felmerülő lehetséges kon­zervatív fogpótlástípusokat. Az Amerikai Fogpótlástani Társaság által ajánlott osztályozási rendszer magába foglalja az előzőek előnyeit. Ezen túlmenően segít annak eldöntésében is, hogy mely páciensek esetén van szükség komp­lex, emelt szintű ellátásra, ami magában foglalja akár az implantátum beültetésének lehetőségét is. A rend­­szer ezeken kívül nagyon jól alkalmazható kutatási, statisztikai és oktatási célokra is. Honosítása és szé­lesebb körben történő elterjedése sok esetben hoz­zájárulna a páciensek sikeresebb protetikai ellátá­sához. A fogászat valamennyi szakterülete folyamatos válto­záson megy keresztül. A fogpótlástanban a foghiányok és a fogpótlások sokszínűsége egyre összetettebb osz­tályozási rendszereket vetít előre, amelyeket a fogá­szati implantátumok egyre nagyobb számú alkalmazá­sa csak tovább bonyolít. A digitális világban talán az is elképzelhető, hogy „algoritmusok” mentén keresünk majd választ kérdéseinkre. De bármennyire is haladunk az automatizmus irányába, a páciensek egyedi igénye­inek leginkább megfelelő kezelési terv felállítása még nagyon sokáig a fogorvos feladata lesz, amit a számí­tógépek nem vehetnek át. 6. ábra: ACP 2. osztályba sorolható a páciens foghiánya alapján, mert két szextánsban is foghiánya van, de eltérő fogívben. Azonban ebben az esetben is súlyos mélyharapás teszi komplikálttá az ellátást, így ACP IV. osztályba kell sorolnunk a pácienst.

Next

/
Oldalképek
Tartalom