Fogorvosi szemle, 2020 (113. évfolyam, 1-4. szám)

2020-12-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE113. évf. 4. sz. 2020.n 120 36, 39]. Érdekes megállapítás, hogy az alsó bölcses­ségfogak műtéti eltávolításának egy ritka (az esetek 1,17%-ában fellépő) szövődménye, a késői poszt ope­ra tív gyulladás (delayed-onset infection) főként fiata­lokra jellemző. Egy klinikánkon végzett vizsgálat során a legidősebb páciens, akinél ilyen panasz jelentkezett, 22 éves volt [23]. Átlagéletkor tekintetében igen meg­oszló statisztikai eredményeket vonultat fel a nemzet­közi szakirodalom. A University of Helsinki eredménye­ivel ellentétben – ahol az átlagéletkor 36,4 év, a medián életkor 32 év volt – klinikánk pácienseinek bölcsesség­fogai átlagosan korábbi életkorban kerültek eltávolítás­ra [25]. A hazai gyakorlattól eltérően az Amerikai Egye­­sült Államokban az átlagéletkor – biztosítási okokból adódóan, illetve az American Association of Oral and Maxil­lofacial Surgeons álláspontját követve – 17–18 év [14, 15, 20]. Knutsson és mtsai Svédországban átlagosan 28 éves korban távolítottak el alsó bölcsességfogakat [27]. Aida és mtsai Japánban végzett vizsgálatok során azt találták, hogy a legtöbb bölcsességfogat 15 és 34 év között távo­lították el [3], míg az Egyesült Királyságban 1994 és 2012 között 29 éves korról 36 éves korra növekedett ez az át­lagéletkor [35]. Összefoglalás A bölcsességfogak megbetegedéseinek, illetve a velük összefüggésben lévő patológiás elváltozások pre va len - ciája világszerte jelentős a felnőtt populáció körében. Terápiás és preventív megoldásként is gyakran döntünk a bölcsességfogak extractiója mellett, melynek időzí­­tése kulcsfontosságú. Az ideális életkor intervallumban végzett bölcsességfog-eltávolítások esetében a kóros elváltozások kialakulása nagyobb valószínűséggel előz­­hető meg, a műtéti szövődmények ritkábbak és kevés­bé súlyosak. Retrospektív klinikai vizsgálatunk során azt találtuk, hogy 2010 és 2019 között leggyakrabban 23–24 éves páciensek bölcsességfogait távolítottuk el, ami nemzetközi ajánlásoknak megfelelően a mai na­pig is ideálisnak számít. Ennek ellenére a magyar la­kosság egészségtudatosságának növelése, ez irányú fogászati prevenciójának fejlesztése, illetve a fogorvo­sok és szájsebészek preventív szemléletének erősíté­se elősegítené, hogy a jövőben több bölcsességfogat távolíthassunk el statisztikailag ideális életkorban, ezzel növelve pácienseink életminőségét. További értékes in­formációkat nyerhetnénk a jövőben a vizsgált adataink kiegészítésével, feltüntetve a fogeltávolítás módját, ne­hézségét, a pontos diagnózist, illetve az esetleges szö­vődményeket is. Irodalom 1. ADEYEMO WL, JAMES O, OGUNLEWE M, LADEINDE A, TAIWO A, OLOJEDE O: Indications for extraction of third molars: A review of 1763 cas­es. Niger Postgrad Med J 2008; 15: 42–46. 2. ADEYEMO WL: Do pathologies associated with impacted lower third molars justify prophylactic removal? A critical review of the literature. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod 2006; 102: 448–452. https://doi.org/10.1016/j.tripleo.2005.08.015 3. AIDA J, MORITA M, AKHTER R, AOYAMA H, MASUI M, ANDO Y: Rela­tionships between patient characteristics and reasons for tooth extraction in Japan. Community Dent Health 2009; 26: 104– 109. 4. AL-OGAYEL MO, AL-SULIMAN NA, AL-FORAIH OA. AL-ZIYADI YM, AL­SADOON AS, MOOSA Z, et al: The Prevalence of Impacted Third Molars and their Associated Pathologies in Adult Patients. Don­nish Journals 2018; 4: 1–8. 5. ANDERSSON L, KAHNBERG KE, POGREL MA: Oral and Maxillofacial Surgery, Wiley-Blackwell, United Kingdom, 2010; 195–215. 6. BIENSTOCK DA, DODSON TB, PERROTT DH, CHUANG SK: Prognostic Factors Affecting the Duration of Disability After Third Molar Re­moval. Journal of Oral and Maxillofacial Surgery 2011; 69: 1272– 1277. https://doi.org/10.1016/j.joms.2010.06.211 7. BYAHATTI S, INGAFOU MS: Prevalence of eruption status of third molars in Libyan students. Dental Research Journal 2012; 9: 152–157. https://doi.org/10.4103/1735-3327.95228 8. CHIAPASCO M, CRESCENTINI M, ROMANONI G: Germectomy or de­layed removal of mandibular impacted third molars: the relation­ship between age and incidence of complications. Journal of Oral and Maxillofacial Surgery 1995; 53: 418–422. https://doi. org/10.1016/0278-2391(95)90715-7 9. CHIAPASCO M, DE CICCO L, MARRONE G: Side effects and compli­cations associated with third molar surgery. Oral Surg Oral Med Oral Pathol 1993; 76: 412–420. https://doi.org/10.1016/0030 -4220(93)90005-O 10. CHUANG SK, PERROTT DH, SUSARLA SM, DODSON TB: Age as a Risk Factor for Third Molar Surgery Complications. Journal of Oral and Maxillofacial Surgery 2007; 65: 1685–1692. https://doi.org/ 10.1016/j.joms.2007.04.019 11. CLAUSER B, BARONE R, BRICCOLI L, BRICCOLI L, BALEANI A: Compli­cations in surgical removal of mandibular third molars. Minerva Stomatol 2009; 58: 359–366. 12. DODSON TB, SUSARLA SM: Impacted wisdom teeth. BMJ Clin Evid 2014; 1302. 13. EKLUND SA, PITTMAN JL: Third-molar removal patterns in an in­sured population. J Am Dent Assoc 2001; 132: 469–75. https:// doi.org/10.14219/jada.archive.2001.0209 14. FRIEDMANN JW: The Prophylactic Extraction of Third Molars: A Pub­lic Health Hazard. American Journal of Public Health 2007; 97: 1554–1559. https://doi.org/10.2105/AJPH.2006.100271 15. FUSTER-TORRES MA, GARGALLO-ALBIOL J, BER- INI-AYTES L, GAY-ES­CODA C: Evaluation of the indication for surgical extraction of third molars according to the oral surgeon and the primary care den­tist. Experience in the Master of Oral Surgery and Implantology at Barcelona University Dental School. Med Oral Patol Oral Cir Bucal 2008; 13: 499–504. 16. GYULAI-GAÁL SZ, MINYA F: Áttörésben visszamaradt bölcsesség­fogak ellátása az ambuláns szájsebészeti gyakorlatban egy év adatai alapján. Fogorv Szle 2019; 5–9. 17. HASHEMIPOUR MA, TAHMASBI-ARASHLOW M, FAHIMI-HANZAEI F: Inci­dence of impacted mandibular and maxillary third molars: A ra­diographic study in a Southeast Iran population. Med Oral Patol Oral Cir Bucal 2013; 18: 140–145. https://doi.org/10.4317/medoral. 18028 18. HATTAB FN, RAWASHDEH MA, FAHMY MS: Impaction status of third molars in Jordanian students. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod 1995; 79: 24–29. https://doi.org/10.1016/ S1079-2104(05)80068-X 19. https://www.aaoms.org/docs/practice_resources/clinical_resources/ impacted_third_molars.pdf?fbclid=IwAR3iKEIdH5ZBAFmZ7fnN6 rXn5naBcgj6oIlE1HeHE6lj_MfFkX8yP-9pnM 20. HUGOSON A, KUGELBERG CF: The prevalence of third molars in a Swedish population. An epidemiological study. Community Dent Health 1988; 5: 121–38.

Next

/
Oldalképek
Tartalom