Fogorvosi szemle, 2020 (113. évfolyam, 1-4. szám)
2020-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 113. évf. 1. sz. 2020.n 9 módon azonban még a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) orvosi szabálykönyve sem említi sem a fogbetegségek, sem a barodontalgia által okozott fájdalmat és annak megelőzését, noha annak gyakorisága 0,26% a légiutasok között [7]. Az utaskabinban ugyanis a 10 000 méteres utazómagasság eléréséig fokozatosan csökkentik a légnyomást annak érdekében, hogy kevésbé feszítse szét a repülőgép falát a külső alacsony légnyomás. Az utaskabinban a lecsökkentett légnyomás megfelel a 2500 méteres földi nyomásnak megfelelő értéknek (ezt nevezik kabinnyomásnak). A középfülben lévő tengerszinti nyomás a repülő felszállása közben kitágul („pattog a fülünk”), de a nyomás az Eustach-kürtön keresztül kiegyenlítődik, illetve nyeldekeléssel (mely megfelel a Valsalva manővernek) kiegyenlítjük. Mivel a gáz nyomásának és térfogatának aránya állandó (Boyle-Mariotte gáztörvény), leszálláskor fordított folyamat zajlik le. A testüregekben lévő tengerszinti nyomás és a kabinnyomás, ha nincs akadálya (például katarrheás, ödémás légutak, zárt testüregek) hamar kiegyenlítődik. A testüregekbe zárt (sinusok vagy hasüreget megnyitó műtét) vagy a fogtömés alá szorult levegő azonban nem tud kiegyenlítődni és feszítő fájdalmat, leg rosszabb esetben barotraumát (pl. a dobhártya szakadását) okozva. A gingiva abszcessusa például emelkedéskor okoz fájdalmat [8]. Egy kimutatás szerint [6] a leggyakoribb barodontalgiát okozó tényező a pulpitisz (40,7%), amely caries vagy egyéb fogászati kezelés következménye: ez éles fájdalmat okoz emelkedéskor vagy ereszkedéskor. A dentoalveoláris, apicalis tályog (18,5%) emelkedéskor okoz fájdalmat, a sinusitisek és a carieses fog (18,5%) emelkedéskor és ereszkedéskor okoznak barodontalgiát (1. ábra) . Egy másik felmérés szerint [9] barodontalgiát 29,2%ban okozott a rosszul kivitelezett fogtömés. A fájdalomért 27,8%-ban az apicalisan elhelyezkedő periodontitis, illetve a nekrotizált pulpa; 13,9%-ban pedig a nem megfelelő gyökérkezelés volt a felelős. A barodontalgia klasszifikációját a kompresszió– dekompresszió tükrében négy osztályba sorolják [10], és ezt az osztályozást a World Dental Federation is elfogadta [11] (1. táblázat) . Barodontalgia azonban nem csak a repülőgépen utazónak fájdalmas tapasztalat, de a búvároknál is fellép, 1. táblázat A barodontalgia klasszifikációja és tünettana OsztályozásA barodontalgia oka Tünetek I. osztály Irreverzibilis pulpitis Felszálláskor éles fájdalom II. osztály Reverzibilis pulpitis Tompa fájdalom felszálláskor/emelkedéskor III. osztály Necrotizált pulpa Ereszkedéskor/leszálláskor tompa fájdalom IV. osztály Periapicalis pathológiás történések (periodontitis, cysta stb.) Éles, állandó fájdalom emelkedéskor és ereszkedéskor 2. táblázat Ajánlott várakozási idők egyes fogorvosi beavatkozások után Beavatkozás Repülés/búvárkodás legkorábban fogtömés 24 óra múlva, repülőszemélyzetnél is [14] foghúzás általában 24 óra múlva, repülőszemélyzetnél 24–72 óra [15] implantáció, szövődménymentes 24–48 óra múlva (általában a pilóták és a repülőszemélyzet már másnap repülni szokott) implantáció, kisebb szövődménnyel48–72 óra [16] többszörös implantáció2 hét, esetleg szövődménymentesen 10 nap [17] gyökérkezelésmin. 72 óra, de egy hét várakozás biztonságosabb Bonyolultabb orofaciális beavatkozás (pl. arcüreg emelés stb.) min. 2 hét 1. ábra: A caries üregében lévő tengerszinti nyomás (760 Hgmm = 1 bar) feszíti az üreg falát a kabinnyomás alacsonyabb volta (523 Hgmm = 0,7 bar) miatt.
