Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)

2019-09-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE

112. évf. 3. sz. 2019.n

80

Esetismertetés IV.

16 éves nőbetegünk rögzített fogszabályozó készüléket viselt alsó és felső fogsorán. Felső kismetszői csírahiányosak voltak, kezelőorvosa kétéves fogszabályozó kezelés után utalta be osztályunkra implantológiai konzultáció céljából. A konzultációt protetikusok bevonásával végeztük. A kismetszők helyén homokóraszerű behúzódást tapintottunk, az implantátumok számára a fogszabályozó készülékkel nyitott rés mesiodistális szélessége 4,5 mm volt. A résnyitás során a fogak kedvezőtlen mozgatása, döntése valósult meg, apicalisan tovább korlátozva a rendelkezésre álló helyet. Emellett a megfigyelhető mélyharapás az esetleges protetikai ellátást sem tette lehetővé. Tekintettel páciensünk életkorára és az implantológiai, protetikai ellátást akadályozó tényezőkre, orthodonciai kezelésének módosítását javasoltuk a fogak testes mozgatásával a kismetszők területén kialakult rések zárásához. A fogszabályozó kezelés időtartama jelentősen csökkenthető lett volna a társszakmáknak a tervezésbe történő korai bevonásával. (5. ábra)

Összefoglalás

A fogcsírahiányok ellátása komplex feladat. A korai diagnózisban a gyermekfogász, orthodontus jelentősége a legnagyobb, viszont az eredményes ellátás csak ösz

szehangolt team munkával érhető el. A hagyományos ellátás mellett az implantológiai megoldások szerepe fokozatosan növekszik. A csírahiány implantátummal történő, funkcionálisan és esztétikailag is sikeres ellátásához elengedhetetlen protetikus és szájsebész bevonása már a fogszabályozó kezelés kezdeti fázisában. A fogszabályozó kezelésnek az occlusiós anomáliák kiküszöbölése mellett az implatációs fogpótlás készítéséhez szükséges hely megteremtését és fenntartását kell biztosítania.

Köszönetnyilvánítás: Köszönjük Dr. Suba Zsuzsanná - nak és Dr. Rehák Gizellának a kézirat véleményezését és tanácsait.

Anyagi támogatás: A közlemény megírása és a kapcsolódó fogászati kezelések anyagi támogatásban nem részesültek.

Szerzői munkamegosztás: Dr. Gy.-G. Sz., Dr. T. B. és Dr. S. L. az esetbemutatásokban szereplő fogászati kezelésekben vettek részt, Dr. Gy.-G. Sz., Dr. M. F. és Dr. T. B. írta a kéziratot. A cikk végleges változatát valamennyi szerző elolvasta és jóváhagyta.

Érdekeltségek: A szerzőknek nincsenek érdekeltségeik.

Irodalom

1. AMINI F, RAKHSHAN V, BABAEI P: Prevalence and pattern of hypodontia in the permanent dentition of 3374 Iranian orthodontic patients. Dent Res J. 2012; 9: 245–250.

2. CHUNG CJ, HAN JH, KIM KH: The pattern and prevalence of hypodontia in Koreans. Oral Dis.

2008; 14: 620–625.

3. DÉNES J, GÁBRIS K, HIDASI GY, TARJÁN I: Gyermekfogászat, fogszabályozás. (3rd ed.) Semmelweis Kiadó, 2004; 311–321.

4. FEKONJA A: Hypodontia in orthodontically treated children. Eur J Orthod. 2005; 27: 457–460.

5. GÁBRIS K, TARJÁN I, CSIKI P, KONRÁD F, SZÁDECZKY B, RÓZSA N: A maradófogak csírahiányának előfordulási gyakorisága és a kezelés lehetőségei. Fogorvosi Szemle.

2001; 94: 137–140.

4. ábra: Esetismertetés III. a) Azonnali kontroll röntgen az implantátumok beültetését követően. b) A preoperatív CBCT felvételen tervezett implantációs sablon.

5. ábra: Esetismertetés IV. a) Az implantológiai konzultáción készült röntgenfelvétel. b) Intraorális fotó, megfigyelhető a 12, 22 fogak helyén a buccalis csont homokóraszerű behúzódása és a mélyharapás. c) Intraorális fotó, látható a 12 fog helyén a 4,5 mm-es elégtelen mennyiségű mesiodistalis hely.