Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)

2019-06-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE 112. évf. 2. sz. 2019. 59– 61. n Érkezett: 2019. április 15. Elfogadva: 2019. április 24. DOI 10.33891/FSZ.112.2.59-61 Speciális ellátást igénylő páciensek, fogyatékosság, rehabilitáció A világon közel 1 milliárd ember él valamilyen fogyaték­kal, a 2011-es népszámlálási adatok alapján Magyaror­­szág lakosságának 4,6%-a, megközelítőleg 500.000 em­­ber [19, 21]. Az elöregedésnek köszönhetően egyre gyakoribbá válnak a krónikus megbetegedések. Ezek következményei, illetve veleszületett kórképek miatt, va­lamint a balesetben sérült, maradandó károsodást szen­vedett betegek nem képesek önállóan fenntartani a napi szájhigiéniás rutint. Számukra a fogorvosi rendelő eléré­se is akadályozott lehet [3]. Őket fogászati szempont­ból a speciális ellátást igénylő páciensek közé soroljuk. A speciális ellátást igénylő betegek irodalma széles, viszont ezek többsége az általános orvosi gyakorlattal foglalkozik. A fogorvosi aspektussal, a szájüregi reha­bilitációval és a szájhigiénia fenntartásával csak kevés publikációban találkozunk. Pedig az orvoslás ezen ré­sze is egy interdiszciplináris terület, a fogorvoslásnak is részének kell lennie. Elsőként tisztáznunk kell, kik tartoznak a speciális el­­látást igénylők közé. Korábban a fogyatékossághoz ve­zető utat a következő folyamattal írta le a WHO 1980-as osztályozása: a betegség vagy rendellenesség után fel - lép a biológiai működés szervszintű zavara, kialakul a ká - rosodás, sérülés. A károsodás következménye a sze­mély szintjén jelentkező funkciózavar, a fogyatékosság. Ezenkívül a személy szociális szerepében is zavar kö vet­­kezik be, hiszen az őt körülvevő környezethez való al­­kalmazkodásban hátrányt szenved [8]. 2001-ben a WHO módosította a fogyatékosság definícióját és létrehozott egy új osztályozást: The International Classification of Functioning, Disability and Health (ICF) – a funkcióké­pesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztá­lyozása. A fogyatékosság mint gyűjtőfogalom szerepel; nem egyenes irányú folyamatok, hanem kölcsönhatá­sok jönnek létre, melyek közé tartozik a testi funkciók károsodása, a tevékenység akadályozottá, a társadal­mi életben való részvétel korlátozottá válása [25]. Az új klasszifikáció magyar megfelelője a Funkcionális álla­potok Nemzetközi Osztályozása (FNO) [6]. Hazánkban a jelenleg hatályos 1998. évi XXVI. tör­vény alapján „fogyatékos személy: az a személy, aki tar - tósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommuni­kációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő tár­sadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja” [22]. A fogyatékkal élők heterogén csoportot hoznak létre, így nem oszthatjuk őket „klasszikus” csoportokba, hiszen az egészségi álapotuk mellett a környezet és a szemé­lyes faktorok befolyásolják státuszukat [16]. Fogászati aspektus Átfogó, az egész világra kiterjedő vizsgálat még nem tör tént, ami a szájüregi betegségek és a fogyatékosság közötti összefüggést nézné. Viszont több kisebb regi o - nális adat azt mutatja, hogy ezen betegcsoport tagjai szig nifikánsan rosszabb szájüregi állapottal rendel kez - nek, ezenkívül nehezítettebbek a fogászati ellátás el é­résében [18]. Ez az akadály lehet például a rendelőbe jutás, az odaszállítás költsége, illetve az, hogy az ellá­tást végző fogorvosok nem rendelkeznek kellő tapasz­­talattal [7]. Ez részben azzal magyarázható, hogy a fo­­gyatékkal élő betegek ellátásának ismerete egyelőre nem része a fogorvosképzés kurrikulumának. Magyar - Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar, Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet Speciális ellátást igénylő páciensek orális egészsége Összefoglaló referátum DR. ORSÓS MERCÉDESZ, DR. MOLDVAI JÚLIA, DR. NÉMETH ORSOLYA A világon több mint 1 milliárd ember él valamilyen fogyatékkal. Ezeket az embereket speciális ellátást igénylő páciensek közé soroljuk, hiszen a funkcióveszteség következményeként nehezített a szájhigiéniás rutin és a rendszeres fogorvosi kontroll. Az irodalomban található adatok alapján a speciális ellátást igénylő betegek szájhigiéniás állapota rossz, ennek oka, hogy fogászati terápiájuk, gondozásuk nem megoldott a mindennapi gyakorlatban. Kulcsszó: speciális ellátás, fogyatékosság, funkcióvesztés, szájhigiénia, dentális rehabilitáció Összefoglaló cikk

Next

/
Oldalképek
Tartalom