Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)
2019-06-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE 112. évf. 2. sz. 2019.n 38 a növekvő kioldódási idők ellenére is csak kisebb mértékű felszabadulás volt tapasztalható. A teljes vizsgálati idő végre a 7,4-es pH-jú PBS esetében a chipekben található CHX mennyiségének 67,2 ± 0,5%-a oldódott ki. A statisztikai elemzés kimutatta, hogy a PBS kioldó közeghez viszonyítva már az egy napos kioldódási eredmények is jelentős eltérést mutatnak, és a pH 6-os közeget kivéve, minden egyéb kémhatású oldatból szignifikánsan eltérő mennyiségű CHX szabadul fel. Ez az eredmény az egy hét alatt kioldódott mennyiségekre még kifejezettebbé vált, mert ennél a mérési pontnál már p < 0,05 mellett minden kioldó közeg szignifikáns eltérést mutatott a PBS-ben megjelenő hatóanyag-tartalomhoz képest. Megbeszélés A PerioChip® mint hidrogél bázisú hatóanyag-leadó rendszer számos közlemény által bemutatásra került, mind a 90’-es években, mind a 2010-es éveket követően is [5, 6, 10, 11, 18–20]. Mindezen tanulmányok megerősítik a készítmény hatékonyságát, még ha ezzel kapcsolatosan egy, a közelmúltban megjelent tanulmány a parodontális gondozás fázisában alkalmazva elég kevés meggyőző, és jól alátámasztott kísérleti eredményt talált a szakirodalom áttekintése során [13]. Vizsgálatunk in vitro jellegénél fogva nem foglalko zik a termék gyakorlati megítélésével. Választ kerestünk viszont olyan más szerzők által leírt kérdésekre, amelyek gyakorlati vonatkozásokkal is rendelkezhetnek. Az egyik ilyen kérdés volt a Zeng és mtsai által leírt klórhexidin oldhatósági kérdéskör elemzése, miszerint kérdéses lehet a szájüregben jelenlévő hatóanyag mennyisége, a jelenlévő ionok okozta esetleges kicsapódás veszélye miatt [26]. A kérdéskör gyakorlati oldalát Abouassi és mtsai vizsgálták, és a CHX hatékonyságának csökkenését írták le a nyálban lévő fehérjék jelenlétének következtében, melyet etanol mint adalékanyag alkalmazásával tudtak kiküszöbölni [1]. Vizsgálataink során a PBS és az univerzális puffer-oldatok esetében sem tapasztaltuk CHX kicsapódásának a jeleit, így a kioldódott hatóanyag-mennyiségekért a kémhatásbeli különbségek tehetők felelőssé. A másik kérdésünk a hatóanyag-kioldódás dinamikájára vonatkozott. Demonstráltuk, hogy a hatóanyag-felszabadulás jól látható módon függ a kioldó közeg pH-jától. Ez az összefüggés a savas tartomány pH 4-es értékénél szigorúnak tekinthető, és kijelenthető, hogy ebben az esetben a PBS-hez viszonyítva nő a kioldódás mértéke és sebessége. A semleges pH közelében ez az összefüggés már nem tekinthető egyedül meghatározónak. A fent említett 7,4-es pH-jú PBS esetében tapasztalható teljes kioldódott CHX mennyiség és kioldódási dinamika is jobban követi a 6-os pH-jú Britton-Robinson puffer esetében tapasztalható jelenségeket, amit jól példáz, hogy az egy nap alatt kioldódó mennyiség nem mutat szignifikáns eltérést a két esetben. A jelenség a zselatinban fellehető savas oldalláncot tartalmazó komponensek, az aszparaginsav és a glutaminsav következtében jelenik meg, melyek a duzzadási képességekre is jelentőst hatást gyakorolhatnak, de ennek pontos vizsgálata 3. ábra: Az egy nap és az egy hét alatt kioldódott CHX mennyiségek statisztikai összevetéseinek az eredménye. Csillaggal (*) jelölt oszlopok között szignifikáns különbség volt kimutatható a PBS közeghez viszonyítva, az egy nap, és az egy hét kioldódási időtartamok esetén. p < 0,05 szint alkalmazásával. 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 PBS pH 4 pH 6 pH 8 pH 10 pH 12 Kioldódás (%) 24 ó 168 ó * * * * * ** * *
