Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)
2019-03-01 / 1. szám
25 FOGORVOSI SZEMLE ■ 112. évf. 1. sz. 2019. hogy több korona alatt melyik foga is fájdalmas, vagy egy fog eltávolítása miatt több egymás melletti koronát kell eltávolítani fogakról, és ideiglenes koronákat készíteni pl. egyetlen fog endodonciai kezelésének idejére, vagy egyetlen koronáról lepattan a kerámia leplezés egy része és hosszú távra szájban nem javítható. A koronák átvágása után kiderülhet az is, hogy szinte ép, vagy kisebb töméssel ellátott fogakra készültek az egybeöntött koronák. A szerzők véleménye szerint előfordulhat, hogy több fogat csak azért kötöttek össze, mert a fogorvos nem gondolta át alaposan, indokolt-e egyben kérni szomszédos fogakra koronákat, vagy a kommunikáció nem volt pontos a rendelő és a laboratórium között. Az egybeöntött koronák tulajdonképpen sínezik a fogakat. A sínezés céljai általában a funkciók és a beteg komfortjának javítása, a gyógyulás (parodontológiai, sebészi kezelés közben/után) elősegítése, a terhelés egyenletes, axiális irányú elosztása az összekötött fogakon/implantátumokon, az egyes fogakra jutó terhelés csökkentése, a fogív épségének megőrzése/helyreállítása a kontaktpontok helyreállításával, az antagonista nélkül maradt fogak kiemelkedésének megelőzése, a funkcionális stabilitás helyreállítása, a fogpótlás retenciójának fokozása [6]. A sínezés formái a protetikai terápia során Primér vagy direkt sínezésről beszélünk hidak, egybeöntött koronák, adhezív sínek, merevítőrúd/stég és szálerősítésű kompozit sín (ha fogat is pótol) alkalmazásakor. Szekundér vagy indirekt sínezés alatt értjük a kivehető fémlemezes fogsor készítését a sínezendő fogakon kapcsokkal, a teleszkópos, gömbretenciós, lokátoros fogsorokat és a kivehető síneket [21]. A primér sínezés előnyei, hogy nagyobb a stabilitás, erősebb a kapcsolat a fogak között, kevesebb foganyageltávolítással jár, mint a teleszkópkoronák készítése, feltéve, hogy a fogak tengelyállása optimális. Jelentős hátrány azonban, hogy elősegíti a plakkakkumulációt, mivel nehezebben tisztíthatok az approximális felszínek. A szájhigiénia fenntartása a betegek számára komoly nehézségbe ütközhet, külön tanítást és kézügyességet is igényel. A klinikai tapasztalat azt mutatja, hogy az interdentális papilla számára sokszor nem elegendő a hely, ezért is képtelen a beteg a koronák approximális felszínét tisztítani, ennek következménye lehet előbb utóbb ínygyulladás, tasakképződés a fogak körül. Sokszor nem fér el az interdentális kefe, vagy még a Superfloss sem. Egyes szerzők véleménye szerint, ha megszűnik a fog fiziológiás mozgása terhelésre, akkor az inaktivitás miatt ankilózis alakulhat ki [15, 21]. További hátrány, hogy bármilyen kariológiai, endodonciai, parodontológiai, sebészi vagy technikai (lepattanó kerámialeplezés) probléma megoldása nehezebb, sokszor nem is lehetséges a koronák eltávolítása nélkül. A szekundér sínezés előnyösebb higiéniai szempontból és a műfogsor vagy más felépítmény egyszerűbben módosítható biológiai, funkcionális vagy technikai probléma, esetleg fogelvesztés esetében. Egybeöntött koronák készítése Egybeöntött korona indokolt lehet, ha a pillérfogaknak kicsi a klinikai koronája, a fog/ak gyökértömöttek vagy kivehető fogpótlást kell elhorgonyozni rajtuk. Csúsztató készítésekor rendszerint nem kerülhető el egymás melletti fogak összekötése koronákkal. A kisméretű, rövid klinikai korona sebészileg meghosszabbítható, ha ép a parodoncium és megfelelően hosszú a gyökér, elegendő szélességű feszes íny van, és nem sérül a szomszédos fog parodonciuma [26]. Másik lehetőség a tervezett korona retenciójának növelésére a gyökérkezelés és csap behelyezése, valamint az ortodonciai módszerrel történő klinikai koronameghosszabbítás [8]. A sikeres előzetes kezelés után már készíthető szóló korona. Sillness és mtsai (1974) szerint extenziós híd esetében csak akkor célszerű a főpillér melletti fogat bevonni az elhorgonyzásba (vagyis egybeöntött koronákat készíteni), ha nem szubgingivális a korona széle, ugyanakkor elég tág interdentális tér kialakítására van lehetőség a szájhigiénia biztosításához, ellenkező esetben inkább tekintsünk el a további pillér bevonásától, ha egyébként forgatónyomaték nem lépne fel a hídon [19]. Preparálás Ha mindenképp szükséges egymás melletti fogakra koronákat készíteni, a fogak preparálásakor már gondolni kell a készítendő korona falvastagságára nem csak az okkluzális, hanem a bukkális, orális és az approximális felszíneken is [3]. A fémkerámia koronák vázának vastagsága 0,3-0,4 mm, amire még 0,8-1,2 mm leplezés kerül [16]. Egymás melletti koronák készítésekor ez 2,2- 3,2 mm helyigényt jelent. Tisztán kerámia koronák helyigénye is hasonló [17], A fogakat javasolt vállasán előkészíteni, ha a fog formája és mérete ezt pulpakárosodás veszélye nélkül megengedi és a retenciós és ellenállási forma is biztosítható. Preparáláskor a szemünk becsaphat bennünket, ne felejtsük el, hogy a két csiszolt fog közé két koronát készít a technikus. Ellenőrizzük a két fog közötti távolságot méréssel, pl. parodontológiai szondával vagy tanulmányi minta készítése után mérőeszközzel. A tangenciális preparálás rendszerint nem biztosít elegendő helyet az ínyszél közelében a fémkerámia vagy a kerámia korona készítéséhez. Lenyomatvétel, mintakészítés A precíziós lenyomatvétellel pontosan le kell mintázni a preparálási határokat természetesen a fogak approximális felszínén is. A precíziós mintakészítés közben a szekciózás során az interdentális papilla eltűnik a min-
