Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)

2019-12-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE 112. évf. 4. sz. 2019.n 121 kánsan kisebb töréssel szembeni ellenállást produkált (p = 0,000, p = 0,006), mint az ép fogak, azaz nem erő­sítette meg azt. Érdekes, hogy az üvegszálas háló nem cirkumferenciálisan alkalmazva SFRC-vel együtt nem adott jobb eredményt, mint a ferdén rétegzett kompozit­tal (2. csoport) vagy az üvegszálas háló nélkül, SFRC-vel restaurált fogak (3. csoport). Ez ellentmond Oskoee és munkatársai eredményeinek, mely szerint az üveg­szálas háló MOD kavitásban „okkluzális pozicionálva” képes jelentős megerősítést létrehozni [20]. Feltételez­zük, hogy az SFRC izotróp tulajdonsága, ami által a véletlenszerűen rendeződő rostok minden irányban ké­pesek megerősítést végezni, önmagában jótékony ha­tású, üvegszálas háló nélkül is. Továbbá elképzelhető, hogy az SFRC adaptációja a kavitás falaihoz jobb lehet üvegszálas háló nélkül, mint hálóval együttesen. Jelen vizsgálatban minden restaurált csoportban a kavitások aljára egy vékony folyékony kompozit réteget helyez­tünk a direkt restaurátumok alá. A folyékony kompozit alkalmazása elasztikus alapként hasznosnak bizonyult a direkt poszterior kompozit tömések esetében a leg­több esetben [6, 26]. Bár arra ez idáig nincs tudomá­sunk szerint kutatás, hogy az SFRC alá is előnyös len­ne az alkalmazása, viszont saját tapasztalatunk szerint könnyebbé teszi az SFRC adaptálását. Továbbá a ku­tatás standardizálása érdekében szükségesnek ítéltük minden csoportban alkalmazni, ha már a direkt kom­pozit tömések esetén alkalmaztuk. A törésmintázat te­kintetében, függetlenül az üvegszálas anyag milyensé­gétől (SFRC önmagában vagy SFRC hálóval együtt) vagy annak kavitáson belüli pozíciójától, jelen üvegszá­las anyagok minden esetben döntően helyreállítható tö­résmintázatot eredményeztek. Így a restaurátum idővel létrejövő sikertelensége esetén a fog újra restaurálható lesz direkt vagy esetleg indirekt megoldásokkal. Vizsgálatunkban a restaurált fogakat statikus törési tesztnek vetettük alá. Szabó és munkatársainak vizsgá­­lata arra enged következtetni, hogy me cha nikai teszte­­lések során a beágyazás szintje, azaz a szimulált cson­tos megtámasztás is befolyásolhatja a töréssel szembeni ellenállást és a törés mintázatát [27]. Vizsgálatunkban a mintafogakat ép parodontális viszonyokat szimulálva ágyaztuk be. Vizsgálatunk limitjeként megemlítendő a statikus törési teszt alkalmazása, amely inkább egy ide­gen tárgyra harapás vagy traumás sérülés esetét szi­mulálja, mintsem a rágáskor fellépő dinamikus terhelés szituációját. Kutatásunkat a későbbiekben szándéko­zunk nagyobb elemszámmal is elvégezni és dinamikus terhelést is alkalmazni a restaurátumok minél élethűbb tesztelése érdekében. Konklúzió 1. Eredményeink alapján mély MOD kavitások megerő­síthetőek direkt tömésekkel, amelyeket rövid üveg­szálas kompozittal vagy ezt kiegészítve körkörösen adaptált üvegszálas hálóval készíthetünk el. 2. Jelen vizsgálatban a mély MOD kavitások esetén a rö­­vid üvegszálas kompozit önmagában vagy üvegszá­las hálóval együtt alkalmazva döntően helyreállítható törésmintázatot eredményezett. 3. Jelen vizsgálatban a mély MOD kavitások esetén a hagyományos, ferdén rétegzett kompozit tömés döntően nem restaurálható törésmintázatot eredmé­­nyezett. Irodalom 1. BAZOS P, MAGNE P: Bio-emulation: biomimetically emulating na­ture utilizing a histo-anatomic approach; structural analysis. Eur J Esthet Dent 2011; 8–19. 2. BECK F, LETTNER S, GRAF A, BITRIOL B, DUMITRESCU N, BAUER P és mtsai: Survival of direct resin restorations in posterior teeth with­in a 19-year period (1996–2015): A meta-analysis of prospec­tive studies. Dent Mater 2015; 958–985. https://doi.org/10.1016/j. dental.2015.05.004 3. biJelic-Donova J, garousHi s, vallittu Pk, lassila lv: Mechanical properties, fracture resistance, and fatigue limits of short fiber re­inforced dental composite resin. J Prosthet Dent 2016; 95–102. https://doi.org/10.1016/j.prosdent.2015.07.012 4. BRAGA RR, BOARO LC, KUROE T, AZEVEDO CL, SINGER JM: Influ­ence of cavity dimensions and their derivatives (volume and ’C’ factor) on shrinkage stress development and microleakage of composite restorations. Dent Mater 2006; 818–823. https://doi .org/10.1016/j.dental.2005.11.010 5. CAVEL WT, KELSEY WP, BLANKENAU RJ: An in vivo study of cuspal fracture. J Prosthet Dent 1985; 38–42. https://doi.org/10.2307/ 3192894 6. DELIPERI S: Functional and aesthetic guidelines for stress-reduced direct posterior composite restorations. Oper Dent 2012; 425–431. https://doi.org/10.2341/11-082-T 7. DELIPERI S, ALLEMAN D, RUDO D: Stress-reduced Direct Compos­ites for the Restoration of Structurally Compromised Teeth: Fiber Design According to the “Wallpapering” Technique. Oper Dent 2017; 233–243. https://doi.org/10.2341/15-289-T 8. FORSTER A, BRAUNITZER G, TÓTH M, SZABÓ BP, FRÁTER M: In Vitro Fracture Resistance of Adhesively Restored Molar Teeth with Different MOD Cavity Dimensions. J Prosthodont 2019; 325–331. 9. FRÁTER M, FORSTER A, KERESZTÚRI M, BRAUNITZER G, NAGY K: In vitro fracture resistance of molar teeth restored with a short fibre-rein­forced composite material. J Dent 2014; 1143–1150. https://doi .org/10.1016/j.jdent.2014.05.004 10. FRÁTER M, LASSILA L, BRAUNITZER G, VALLITTU PK, GAROUSHI S: Frac­ture resistance and marginal gap formation of post-core restora­tions: influence of different fiber-reinforced composites. Clin Oral Investig 2019 May 16. doi: 10.1007/s00784-019-02902-3. [Epub ahead of print] https://doi.org/10.1007/s00784-019-02902-3 11. GAROUSHI S, SAILYNOJA E, VALLITTU PK, LASSILA L: Physical proper­ties and depth of cure of a new short fiber reinforced compos­ite. Dent Mater 2013; 835–841. https://doi.org/10.1016/j.dental .2013.04.016 12. GAROUSHI S, GARGOUM A, VALLITTU PK, LASSILA L: Short fiber-re­inforced composite restorations: A review of the current litera­ture. J Investig Clin Dent 2018; 123–130. https://doi.org/10.1111/ jicd.12330 13. gonzález-loPez s, De Haro-gasquet F, vílcHez-Díaz ma, cebal-LOS L, BRAVO M: Effect of restorative procedures and occlusal loading on cuspal deflection. Oper Dent 2006; 33–38. https://doi .org/10.2341/04-165 14. LASSILA L, KEULEMANS F, SAILYNOJA E, VALLITTU PK, GAROUSHI S: Mechanical properties and fracture behavior of flowable fiber reinforced composite restorations. Dent Mater 2018; 598–606. https://doi.org/10.1016/j.dental.2018.01.002

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom