Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)

2019-12-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE 112. évf. 4. sz. 2019.n 119 de ne érje el a kavitás széleit. A hálót egy műgyantával (Stick resin, GC Europe, Leuven, Belgium) enyhén ned­vesített parodontológiai szonda (Hu-Friedy Mfg. Co., Chicago, USA) segítségével adaptáltuk az üreg falai­hoz. 40 mp megvilágítás után az üreget SFRC-vel töl­töttük fel. 5. csoport: az üregeket az adhezív kezelést követően SFRC-vel töltöttük fel egyetlen rétegben, bulk-fill tech­nikával, amíg el nem értük a kavitás szélétől mért kb. 1,5–2 mm-t. Ekkor egy méretre vágott (kb. a fennmara­dó üreg nagyságának megfelelő) előimpregnált üveg­szálas hálót helyeztünk a restaurátum tetejére bukko­lingvális irányba fektetve úgy, hogy a háló sehol ne érje el az üreg széleit, majd 40 mp-ig fotopolimerizáltuk. 6. csoport: ebben a csoportban 2 darab előimpreg ­nált üvegszálas hálót körkörösen adaptáltuk az üreg falaihoz úgy, hogy az teljesen körbeérjen a falakon. A megvilágítás után a fennmaradó teret SFRC-vel töl­töttük fel. Az SFRC-t minden esetben 40 mp-ig fotopo li me ri zál­­­tuk. Az üvegszálas anyagokkal ellátott csoportokban az okkluzálisan fennmaradó, nagyjából 1 mm-es részt a gyár­­tó utasításait követve hagyományos kompozittal fedtük le (G-aenial Posterior PJ-E, GC Europe, Leuven, Belgium). A restaurátumok finírozása és polírozása megegyezett az összes csoportnál: a finírozáshoz egy fi nom szem­cséjű gyémántfúrót (FG 7406-018, Jet Diamonds, USA and FG 249-F012, Ho ri co, Németország), a polírozás­hoz pedig alumínium-oxid polírozót használtunk. Az összes mintafog gyökérfelszínét egy rugalmas szeparáló anyaggal vontuk be a parodontális liga men­tu mokat szimulálva (Rubber-Sep, Kerr, Orange, CA), majd a mintákat a zománc-cement határtól apikálisan 2 mm-re meghatározott szintig beágyaztuk speciális be­­ágyazó műgyantába (Technovit 4004, Heraeus-Kulzer). A mintákat statikus törési ellenállási tesztnek vetettük alá (5848 MicroTester1, Instron, Norwood, MA, USA), és törésig terheltük őket. A terhelést egy 6 mm átmé­rőjű gömb formájú fejjel végeztük, melyet az okkluzális felszín közepére pozícionáltunk, és a fogakat tengely­irányuknak megfelelően, függőlegesen terheltük. A me­chanikai tesztelést 2 mm/perc sebességgel végeztük, a töréssel szembeni ellenállást, azaz a törést okozó ma­ximális terhelést Newtonban (N) regisztráltuk. A mecha­nikai tesztelés után megvizsgáltuk a törési mintázatot. Az elkülönítést (restaurálható és nem restaurálható tö­rés) Scotti és munkatársai ajánlása alapján végeztük [25]. A létrejött törés akkor mondható restaurálhatónak, ha a törés a zománc-cement junkció (cementoenamel junc ­tion, CEJ) szintjében vagy fölötte végződik, míg a CEJ alatt végződő kedvezőtlennek és nem restaurálhatónak minősül. A statisztikai elemzést SPSS 17,0 programmal végeztük el. A csoportok összehasonlítását Kruskal-Wal lis ANOVA-val végeztük, amit Tukey páronkénti ösz­­szehasonlítással egészítettünk ki. Eredmények A mechanikai tesztelés eredményeinek leíró statiszti­káját az 2. táblázat mutatja. A legmagasabb statikus törési ellenállási értékekkel a természetes fogak ren­delkeztek (1. csoport; 2099 ± 351,04 N). Az ép fogak­hoz képest a restaurált csoportok közül szignifikánsan gyengébbnek bizonyultak a hagyományos kompozit töméssel ellátott (2. csoport) (p = 0,031), és az üveg-2. táblázat Az egyes csoportokra jellemző átlagos töréssel szembeni ellenállás-értékek Newtonban jelölve, valamint a csoportok közötti szignifikáns eltérések pirossal jelölve. A csoportok összehasonlítását Kruskal-Wallis ANOVA-val végeztük, amelyet Tukey páronkénti összehasonlítással egészítettünk ki. Statikus törési ellenállás 1. csoport (2099,7 N) 2. csoport (1503,1 N) 3. csoport (1645,5 N) 4. csoport (1015,3 N) 5. csoport (1400,6 N) 6. csoport (2019,3 N) 1. csoport 0,031006 0,196546 0,000126 0,006000 0,999519 2. csoport 0,031006 0,987611 0,134090 0,997960 0,094568 3. csoport 0,196546 0,987611 0,018535 0,842539 0,418231 4. csoport 0,000126 0,134090 0,018535 0,380623 0,000136 5. csoport 0,006000 0,997960 0,842539 0,380623 0,022184 6. csoport 0,999519 0,094568 0,418231 0,000136 0,022184 3. táblázat Törési mintázat megoszlása a csoportokon belül (darab). Törésmintázat 1. csoport2. csoport 3. csoport 4. csoport 5. csoport 6. csoport Helyreállítható 11 5 9 7 9 7 Nem helyreállítható 1 7 3 5 3 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom