Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)
2019-03-01 / 1. szám
11 FOGORVOSI SZEMLE ■ 112. évf. 1. sz. 2019. Etiopatogenezis Epidemiológia Humán Candidafertőzésből leggyakrabban a C. albicans, C. tropicalis és a C. glabrata izolálható, azonban az orális gombás fertőzések 90%-áért a Candida albicans felel. A Candida élesztőgomba, amely fajspecifikusan (emberről emberre) terjed. Mikroaerophil microorganizmus (majdnem anaerob), az ATP-t glukózból, glikolízis útján nyeri [1], Két formában lehet jelen. A fonalas forma a szaporodásra képes ún. invazív forma. A spórás forma a nyugalmi alak, de a szájban ez is okozhat elváltozást (fogsor okozta stomatitis) [3] (1. kép). Ez lehet a gomba-antigénnel szemben kifejlődő IV. típusú hypersensitivitási reakció (kontakt allergia). A Candida albicans képes megtapadni egészséges hámsejtek felszínén, túléli a desqumatiót és behatol a nyálkahártya felszíni rétegébe is. A gombák epiteliális penetrációját elősegíti lipáze enzim aktivitása. Annak ellenére képes valódi telepet (gomba biofilm) alkotni a szájnyálkahártyán, hogy az folyamatosan lelökődik. Ebben jelentősen eltér az orális komenzális baktériumoktól, amelyek csak nem lelökődő felszíneken (fogak, korona, híd, implantátum) képeznek biofilmet [3, 4]. Nagyon szoros összefüggés van a potenciális patogén gomba jelenléte és bizonyos, ma már jól körülhatárolt lokális és szisztémás rizikófaktorok jelenléte között. Ezek járulnak hozzá manifeszt gyulladás kifejlődéséhez (1. táblázat). A lokális hajlamosító faktorok elősegítik a gomba megtapadását és növekedését, vagy gyengíthetik a nyálkahártya immun védekezését [3]. A szisztémás faktorok leggyakrabban a páciens általános immunológiai státusával vagy endokrin betegségekkel, illetve metabolikus állapotokkal (vitaminhiány, vashiány) hozhatók kapcsolatba. Erre a legjobb példa az akut pseudomembranous candidiasis, amely vagy nagyon fiatal csecsemőkben fordul elő, ahol az immunrendszer még fejletlen, vagy AIDS betegekben, ahol a celluláris immunvédelem insufficiens [5, 6]. A lokális prediszpoziciós faktorok között vezető helyen szerepel a teljes lemezes fogpótlás vagy a szájszárazság [7, 8]. 1. táblázat A candidiasis oris lokális rizikótényezői_________________ Teljes lemezes fogpótlás Dohányzás Inhalációs szteroidok Lokális szteroid kezelés Hiperkeratozis Normál orális mikroflóra egyensúly eltolódása Nyálmennyiség és összetétel változás__________________ A candidiasis oris szisztémás rizikótényezői_____________ Immunhiányos állapotok Immunszupresszív terápia Kemoterápia Súlyos legyengült fizikai állapot Endokrin betegségek - diabetes Vérképzőrendszer hiánybetegségei____________________ Bár a Candida tagja a normál orális flórának, azonban a legtöbb epidemiológiai adat szerint az egészséges felnőtt lakosságnak csupán 35-40%-ában mutatható ki [2, 3]. Gyakrabban fordul elő nőkben, hospitalizált betegekben és a 0 vércsoportba tartozók körében, akik nem hordoznak vércsoport antigéneket. Lemezes fogpótlást viselők körében az orális Candida albicans prevalencia 50%-nál is magasabb [9]. Klinikai formák Az orális Candidiasis klinikai képe változatos. Korábban két fő csoportot akut (preudomembrános és atrophias) és krónikus (atrophias és hyperplasticus) formát különítettek el. A klinikus számára jelenleg legelfogadhatóbb beosztást a (2. táblázat) mutatja [10, 11, 12]. 2. táblázat Primer Orális Candidiasis Szekunder Orális Candidiasis Akut Pseudomembranosus candidiasis Erythaemas candidias Krónikus Pseudomembranosus candidiasis Erythaemas candidias Plakkos Nodularis (hyperplasticus) Candida Infekcióval Társuló Orális Léziók Stomatitis protetica (denture stomatitis) Cheilitis angularis Glossitis mediana rhombica AIDS Familialis mucocutan candidiasis Súlyos immunhiányos állapotok Álhártyás candidiasis (Pseudomembranozus Candidiasis „szájpenész’’) Megkülönböztetünk akut és krónikus formát (2. táblázat) [10, 11, 12]. Az akut forma a primer candidiasis tipikus példája, mivel ez valóban klasszikus primer gombainfekció [13]. Az infekcióra elsősorban a csecsemők és a súlyos immunhiányos állapotban szenvedő felnőtt betegek fogékonyak [9]. Hasonlóan, iatrogen hajlamosító tényező a tartós széles spektrumú antibiotikus kezelés vagy az immunszupresszív terápia. Klinikailag az akut és krónikus forma nem különíthető el (2. kép). Ebben elsősorban az anamnézis és a beteg általános fizikális állapotának értékelése segít. Jellegzetes az álhártyaképződés, amikor a nyálkahártya felszínén valóságos gombatelepek fejlődnek ki. A álhártya a hífák hálózatából, leváló sejtekből, más mikroorganizmusokból, fibrinből és debrisből áll. Az álhártya a szövetek
