Fogorvosi szemle, 2018 (111. évfolyam, 1-4. szám)

2018-09-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 111. évf. 3. sz. 2018. 79-84. Semmelweis Egyetem Fogorvostudomány Kar, Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika Bölcsességfogak koronektómiája és annak szövődményei Esetismertetés DR. KÖRMÖCZI KINGA, DR. BOGDÁN SÁNDOR, DR. JOÓB-FANCSALY ÁRPÁD Az alsó impaktált bölcsességfogak sebészi ellátása a beavatkozások buktatói és lehetséges szövődményei miatt komoly kihívást jelenthetnek a szájsebészek, fogorvosok számára. A szövődmények elkerülése érdekében alapos anatómiai, műtéttechnikai ismeretekre, korszerű diagnosztikai módszerekre van szükségünk. Az egyik legrettegettebb szövődmény a nervus alveolaris inferior sérülése, az érintett ajakfél átmeneti vagy maradandó paraesthesiája. Ennek elkerülése ér­dekében alkalmazható alternatív módszer a bölcsességfogak koronektómiája. Közleményünkben klinikai eseteinken ke­resztül tekintjük át a koronektómia lehetőségeit, annak lehetséges buktatóit. Kulcsszó: bölcsességfog, szövődmény, koronektómia Bevezetés Az áttörésükben visszamaradt fogak sebészi eltávolí­tása a fogak sculptiója után a második leggyakrabban végzett beavatkozás a Semmelweis Egyetem Arc-, Áll­csont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján. Az elmúlt tizenöt évben közel háromszorosára nőtt a retencióban vagy impakcióban lévő fogak eltávolításának száma. Míg 2001-ben 1197 ilyen jellegű beavatkozás történt a klinikán, addig 2016-ban már 3036. Ennek a növe­kedésnek az egyik leggyakoribb oka, hogy a bölcses­ségfogak eruptiójuk során fogtorlódáshoz vezethetnek és a fogszabályozó szakorvos kolléga preventív céllal kéri az eltávolításukat. Abban, hogy a frontfogak tor­lódásának hátterében pontosan mi áll, teljesen bizto­sak nem lehetünk. Bizonyos irodalmi áttekintések azt írják le, hogy az elő nem törő bölcsességfogak állnak a háttérben, mások pedig cáfolják ezt. Az viszont tény, hogy a helyzeti rendelleneségükből kifolyólag sokszor nehezen tisztíthatok, így az elő nem tört bölcsességfo­gak körüli nyálkahártya (pericoronitis) vagy maga a fog gyulladásba kerülhet [3, 7], Az említett beavatkozások több mint felét az alsó, áttörésében visszamaradt bölcsességfogak műtéti el­távolítása teszi ki. Ezek a sokszor magas kockázati aránnyal, szövődménnyel járó műtétek mind a páci­ens, mind a kezelőorvos számára megterhelők. Ta­lán az egyik legrettegettebb szövődmény a műtét köz­beni mechanikai trauma miatt kialakuló idegsérülés. Egy nemrégiben közzétett irodalmi adat szerint - ahol 1200 páciens nervus alveolaris inferior anatómiai loka­lizációját vizsgálták - megállapították, hogy az esetek 50%-ban (férfiaknál 58%-ban) az alsó bölcsességfo­gak gyökerei közvetlen kapcsolatban vannak a canalis mandibulaeval [11]. Egy 1960-ban végzett tanulmányban a bölcsesség­fogak műtéti eltávolítása során 8%-ban észleltek ide­iglenes, 3,6%-ban végleges nervus alveolaris inferior sérülést [6]. A Valmaseda-Castellon E és mtsai által 2001-ben végzett vizsgálat szerint az esetek kevesebb mint 1%-ában fordul elő tartós és 0,4-8,4%-ban reverzibilis nervus lingualis vagy nervus alveolaris inferior károso­dás bölcsességfog eltávolítás során [16]. Valószínűleg a korszerűbb diagnosztikai (panoráma­röntgen) és műtéttechnikai eljárásoknak, eszközöknek (sebészeti fúró) köszönhető, hogy napjainkban sokkal ritkábban fordul elő intraoperativ idegsérülés, mint ko­rábban. Az idegsérülésekből adódó érzékelészavarok (dysaesthesia, paraesthesia) a páciensek mindenna­pos tevékenységeit (borotválkozás, beszéd) befolyá­solják és életminőségüket nagymértékben rontják. Ez ké­sőbb megjelenhet pszihés, szociális beilleszkedésbeli problémaként, de akár neuropáthiás fájdalom formájá­ban is [12], A nervus alveolaris inferior sérülés rizikójának szám­talan, akár a panoráma-röntgenfelvételen is észlelhe­tő jele van [7, 13, 14], Ezek a jelek felhívják a figyel­met arra, hogy a gyökércsúcs közel vagy közvetlen kapcsolatban van a canalis mandibulae lefutásával. Az utóbbi évtizedben alkalmazott legkorszerűbb di­agnosztikai módszer a CBCT (Cone Beam Computed Tomography). A CT-felvételen pontosan megállapít­hatjuk a canalis mandibulae lefutását és értékelhetjük a bölcsességfog gyökércsúcsaihoz való pontos viszo­nyát. Logikusnak tűnne, hogy a CBCT-vel történő ter-Érkezett: 2018. április 5. Elfogadva: 2018. április 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom