Fogorvosi szemle, 2018 (111. évfolyam, 1-4. szám)
2018-12-01 / 4. szám
143 FOGORVOSI SZEMLE ■ 111. évf. 4. sz. 2018. 1. kép: A Fogorvostudományi Doktori Iskola (FÖDI) tagjai jában szerepet játszó gének, szabályzó fehérjék, valamint a fogtelep epitheliális eredetű őssejtjei molekuláris mintázatának vizsgálata, háromdimenziós (3D) mérési módszer és nanokompozitok alkalmazása a fogászatban, a „soft” szteroid készítmények nyálkahártyán át történő felszívódásának in vitro vizsgálata, a lakosság szájüregi egészségi állapotának felmérésére, szájüregi rehabilitációját követő életminőség-változás tanulmányozása és az észak-magyarországi régióban protetikai ellátásban részesülő betegek életminőség-javulásának vizsgálata. Emellett Doktori Iskolánk aktuális kutatási témái között szerepelnek a celluláris szívelektrofiziológia, a sejtfelszíni fehérjemolekulák topográfiai viszonyainak analízise fluoreszcens és különböző nagyfelbontású mikroszkópos technikákkal, a membrán fehérjék dinamikai sajátosságait leíró korszerű technikák kidolgozása, illetve adaptálása immunológiai és jelátviteli folyamatok vizsgálatára (áramlási citometria, spektrofluorimetria atom-erő mikroszkópia és digitális image mikroszkópia), az idegrendszer sensorimotoros működésében szereplő agytörzsi neuronhálózatok vizsgálata gerincesekben, az extracellularis matrix (ECM) összetételének változása az idegi sérülés után a neuronhálózatokban, a regenerációs és a plaszticitási folyamatokban, valamint az embrionális fejlődés során az extracelluláris matrix rendezett makromolekuláris szerkezetének vizsgálata különböző életkorú speciesek kötőszövetében, elsősorban ízületi porcában, szubmikroszkópos vizsgáló módszerekkel, az apoptózis jelátviteli útvonalainak, az apoptótikus sejtek immunmoduláló hatásának, valamint a makrofágok gyulladásos válaszát és fagocitáló kapacitását szabályozó szignálutaknak a vizsgálata, akut és krónikus sebgyógyulási folyamatok tanulmányozása. Klinikai vonatkozású témáink a melanoma, bazálsejtes carcinoma, pemphigus vulgaris vizsgálatára szolgáló in vivo modellek kifejlesztését és karakterizálását, a szájüregi gyulladásos folyamatok hatásának vizsgálatát a kardiovaszkuláris kórképek, a krónikus obstruktiv tüdőbetegség, a diabetes, a koraszülés, a rheumatoid arthitis és a csontritkulás morbiditására, a nyáltermelés szabályozásának molekuláris mechanizmusai, a szöveti transzglutamináz fogfejlődésben betöltött szerepének vizsgálata, a szubgingivális baktériumflóra vizsgálata krónikus parodontitiszben, regenerativ endodoncia, nanotechnológia alkalmazása az endodonciában, a társbetegségek lehetséges hatásai a szájüregi daganatos betegek túlélésére, szájüregi kórformák jellemzése chemoterápiával kezelt gyermekkori daganatos betegségben szenvedő gyermekek körében, a chemoterápia mellékhatásaként kialakuló szájnyálkahártya-gyulladás életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata, illetve a különböző szájüregi indexek eredményeinek a gyermekek saját megítélésű szájegészségi állapotával történő eltéréseinek elemzése. A törzstagok túlnyomó többségének közös közleményekben megjelenő kapcsolatai vannak hazai és kiváló külföldi fogorvostani kutatásokat végző laboratóriumokkal. Közülük kiemelt fontosságúnak tartjuk a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karával kialakított tudományos együttműködést. A jelenleg is jól működő kollaborációk a jövőben is tovább fejleszthetők és az orvostudomány jelentős részét képező fogorvostudományi-képzés szolgálatába állíthatók, mely Magyarországon is nagyon kívánatos. Oktatóink számos önálló kurzust és egyre több érdekes témát kínálnak fel a hallgatóknak és a fiatal orvosoknak, amelynek alapján egyre jelentősebb a közlési aktivitás és a kongresszusi részvétel. A doktori fokozat megszerzése nappali, levelező, valamint egyéni felkészülési program keretében történik. Mivel a meghirdetett kutatási témák széles tudományterületet ölelnek át, nemcsak a fogorvosi és orvosi karon, hanem a molekuláris biológus és biotechnológus mesterképzésen végzetteket is fogadni tudjuk, ha valamelyik témavezető által meghirdetett kutatási téma fel-2. kép: I. Ünnepi Tanácsülés, 2003. szeptember. A Karrá alakulás ünnepélyes pillanata Balra a Semmelweis Egyetem (SE) képviseletében Dr. Fejérdy Pál és Dr. Zelles Tivadar, jobbra a Debreceni Egyetem (DE) dékánjai foglalnak helyet
