Fogorvosi szemle, 2018 (111. évfolyam, 1-4. szám)
2018-12-01 / 4. szám
120 FOGORVOSI SZEMLE ■ 111. évf. 4. sz. 2018. 4. táblázat Az abscessus parodontális léziók klasszifikációja (oki tényezők szerint) Parodontális abscessus fogágybetegben egy korábban fennálló tasakban Akut exacerbatio Nem kezelt parodontitis Terápia refrakter parodontitis Szuportiv parodontális kezelés Parodontális kezelés után Depurálás után Parodontális műtét után Gyógyszeres kezelés után Szisztémás antibiotikum Egyéb pl. Nifedipine Parodontális abscessus nem fogágybetegben - nem kell feltétlenül korábbi parodontális tasaknak lenni Idegentest beékelődés Fogselyem, retractios fonal, kofferdám, étel Káros szokások Körömrágás, csikorgatás Ortodonciai faktorok Ortodonciai tényezők, keresztharapás Inyhiperplázia Gyökérfelszín aberrációk Súlyos anatómiai eltérések Invaginatio, dens in dentem, odontodysplasia Kisebb anatómiai eltérések Cementgyöngy, zománcgyöngy, fejlődési barázdák latrogen tényezők Perforáció Súlyos gyökérkárosodás Gyökérrepedés, gyökérfraktúra Külső gyökérresorptio Herrera D, Retamal-Valdes B, Alonso B, Feres M. Acute periodontal lesions (periodontal abscesses and necrotizing periodontal diseases) and endo-periodontal lesions. J Clin Periodontol. 2018; 45 (Suppl 20): S78-S94. alapján A parodontális abscessus definíciója A parodontális abscessus az íny/tasakfalban kialakuló genny-gyülem, amely rapid parodontális destrukciót okoz. A primer klinikai manifesztációja az íny lokális ovális duzzanata a gyökér buccalis vagy palatinalis oldalán, szondázáskor a sulcusból véres váladék és genny ürül. A folyamat fájdalmas és az érintett fog stabilitása is csökken. Parodontális tályog alakulhat ki korábban fennálló fásakból (pl. nem kezelt parodontális tasak), azonban kialakulhat parodontális subgingivális depurálás és kürett után is, amennyiben a tasak legmélyebb részéből a biofilm eltávolítása nem történt meg, a marginális ínyszél azonban gyógyul, a tasakfal szorosabban fekszik a fognyakhoz, ezzel lezárja a sulcusváladék kiáramlásának útját és az exsudátum a tasak mélyén felgyülemlik. Hasonló eset alakulhat ki mechanikai tasakkezelés nélkül alkalmazott szisztémás antibiotikus kezelés következtében is. Ritkán, idegentest beékelődése okán, teljesen ép parodontális állapotban is kifejlődhet parodontális abscessus 4. táblázat [13, 22], Összefoglalás A sorok szerzője, aki megkísérelte röviden összefoglalni a négy szisztémás review-közlemény, valamint a konszenzus-riport közel 90 oldalas anyagát, kénytelen megállapítani, hogy bár a 2017-es klasszifikáció a legújabb kutatási eredmények alapján jelentős módosításokat hajtott végre, azonban a klinikusok számára a fogágybetegség klasszifikációja és ennek révén a diagnosztika sok tekintetben lényegesen bonyolultabbá vált, mint korábban [11, 12, 13, 15, 21,22], A 2017-es klaszszifikáció sokban visszatért az 1999 előtti AAP klasszifikációkhoz és ezt ötvözte az 1999-es beosztásokkal [33, 34, 35]. Ellentmondásosnak érezzük, hogy az első részben a gingivabetegségek csoportjában az új klasszifikáció a necrotizáló parodontális állapotokat mint nem plakk okozta, specifikus bakteriális infekciónak tünteti fel [36, 37], Ott is elkülönít necrotizáló gingivitis, necrotizáló parodontitis és necritizáló stomatitis diagnózisokat. Ebben a részben a dentális biofilm okozta fogágybetegség klasszifikációjában szintén hasonló felosztásban tárgyalja a nekrotizáló parodontális folyamatokat. Eddig sokszor kérdéses volt, hogy egy súlyos parodontális állapotot agresszív vagy krónikus, vagy esetleg terápia retracter parodontitisnek diagnosztizáljuk. A jelenlegi beosztásban olyan sok változót kell figyelembe venni (négy stádium, három osztály és emellett nagyon sok egyéb módosító faktor), amelyek egy adott időben fennállhatnak, de egy későbbi időben már nem. így számomra kérdéses, mennyire lehet érvényes egy első alkalommal felállított diagnózis és kategória a későbbiekben. Az endo-parodontális léziók klasszifikációjában a korábbi Simon [26] vagy Grant-féle beosztás [38], valamint az 1999-es klasszifikáció [5] sok tekintetben
