Fogorvosi szemle, 2017 (110. évfolyam, 1-4. szám)
2017-03-01 / 1. szám
22 FOGORVOSI SZEMLE ■ 110. évf. I.sz.2017. rangokat előkészítettük a vizsgálatra: víztelenítettük és fixáltuk a minták felületén a baktériumokat. Az így kapott felszínt kritikuspont-szárítást és aranyozást követően pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM; Hitachi S2400, Japán) tanulmányoztuk. Statisztikai vizsgálat Statisztikai vizsgálatainkat Statistica (StatSoft Inc.; Tulsa; USA) program segítségével, Fisher LSD teszttel végeztük. Szignifikanciaszint beállított értéke p < 0,05 volt. Eredmények Az 1. ábrán látható a legrövidebb ideig tartó S. mutans inkubáció után mért bakteriális fehérjemennyiség. Ez alapján elmondható, hogy, mint azt az előző vizsgálatainkban is láttuk, 5 nap alatt nem volt szignifikáns eltérés a különféle módokon kezelt titánkorongok felszínein mért fehérjekoncentrációban. A szájöblítővel kezelt korongokon volt a legkisebb az érték, de itt sem volt szignifikáns az eltérés. A különféle kezelések hatására eltérő mértékű volt a biofilm kialakulása. Az 2. ábrán a szájöblítővel kezelt korongok felszínéről készült SEM képet láthatjuk. Az 3. ábrán a géllel kezelt próbatestek felszínén korrozív területeket, lyukkoróziót, valamint baktériumokat figyelhetünk meg, melyek még nem alkottak összefüggő biofilmet. Ezzel ellentétben a NaF-dal kezelt korongokon öszszefüggő bakteriális biofilmet és érdes felszínt láthatunk (4. ábra). Szignifikáns eltérést nem tapasztaltunk a 10 napos inkubálási periódust követően sem (5. ábra). Itt is a szájöblítő oldattal kezelt korongokon volt kimutatható a legkevesebb bakteriális protein, ez azonban nem mutat szignifikánsan eltérő eredményt. A legtöbb baktériumfehérjét a géllel kezelt korongokon figyeltük meg. A leghosszabb, 21 napos inkubációs időt követően mért értékeinket a 6. ábra mutatja. Kapott eredményeink alapján szignifikáns különbség volt az egyes csoportok között. A szájöblítővel (57,61 pg/ml ± 9,58) (p = 0,0000007), illetve a géllel (59,99 pg/ml ± 8,10 pg/ml) (p = 0,000045) kezelt korongokon mért értékek kevesebbet mutattak a NaF oldattal (83,42 pg/ml ± 15,34 pg/ml; p < 0,01), valamint a kezeletlen felületű kontroll (81,54 pg/ml ± 18,57 pg/ml; p < 0,05) csoportokon mért értékekhez képest. Ha a különböző kezelési módszereknél az inkubációs idő függvényében tanulmányozzuk az eredményeket, a következőket állapíthatjuk meg: Az 5 napos periódushoz képest 10 nap elteltével csökkenést figyeltünk meg, 21 nap elteltével viszont növekedést tudtunk kimutatni a kontrollcsoportok között, ennek mértéke azonban nem volt szignifikáns. A szájöblítővel, valamint a géllel kezelt korongok esetében az 5 és 10 naphoz képest a 21 napon szignifikánsan kevesebb baktériumot tudtunk kimutatni (szájöblítő esetén: p = 0,01 ; gél esetén: p = 0,012). Ezekben a csoportokban már az 5 és 10 nap összehasonlításakor is csökkenés volt tapasztalható, mely nem volt szignifikáns. A NaF oldattal kezelt korongok esetében 21 nap elteltével az 5 és 10 napos inkubációs periódushoz képest szignifikánsan magasabb bakteriális fehérjekoncentrációt tudtunk kimutatni (p = 0,01). A 10 napos inkubációs periódust az 5 napossal összehasonlítva csökkenést tapasztaltunk, mely nem volt szignifikáns. Az 5 valamint a 10 napos inkubációk összehasonlítását a 21 napos eredményekkel a 7. és 8. ábrán szemléltetjük. 100 E 5 nap Kontroll 5 nap Szájöblítő 5 nap Gél 5 nap NaF 1. ábra: 5 napos inkubációs periódust követő bakteriális fehérjekoncentráció 2. ábra: Szájöblítővel kezelt korongok SEM-mikroszkópos felvétele 3. ábra: Géllel kezelt próbatestek felszíne (SEM-mikorszkópos felvétel), melyen korrózió jeleit lehet megfigyelni 4. ábra: NaF-dal kezelt korongok SEM-mikroszkópos felvétele, melyen lyukkorózió jelei láthatók
