Fogorvosi szemle, 2016 (109. évfolyam, 1-4. szám)

2016-06-01 / 2. szám

62

FOGORVOSI SZEMLE ■ 109. évf. 2. sz. 2016.

A különböző statikus rendszereket az implantációs fúróknak a vezetési tulajdonságai és az implantátum behelyezése alapján különíthetjük el. Ezáltal a statikus navigációnak három formáját különböztetjük meg:

• pilot megvezetés, pilot fúró használata, ami az implantátum fészkét legkisebb átmérőben teljes mélységben munkálja meg;

• részleges megvezetés, aminek során a furat legnagyobb dimenziójának kialakítása történik, de az implantátum behelyezése szabad kézzel történik [7,8, 10];

• teljes megvezetés: mind a furat kialakítása, mind pedig az implantátum behelyezése sablonon keresztül valósul meg [22, 28-30].

Ezenkívül a tervezett, és a ténylegesen behelyezett implantátumok pozícióinak összevetésére különféle pontosság-mérési technikák és metódusok lelhetők fel az irodalomban. Némely forrás alapvonalbeli méréseket használ, mint a koronális és apikális pontok közötti méréseket. Mások térbeli, 3 dimenziós méréseket végeztek (x, y, z tengelyek mentén) [31], A fent említett tulajdonságok összessége az egyes rendszerek közötti összehasonlítást, valamint az egységes áttekintést nehezíti meg.

Tanulmányunk célkitűzése, hogy a rendelkezésre álló irodalmat rendszerezzük a különféle pontossági mérések alapján, és egy összefoglaló áttekintést hozzunk létre.

Anyag és módszer

1. ábra: Tervezett és behelyezett implantátumok helyzetének összehasonlítására szolgáló pontok:

1. Belépési pont, 2. Apikális pont, 3. Szögeltérés

A használt sablon megtámasztása, elhorgonyzása: nyálkahártya, nyálkahártyán rögzítőtüskékkel, csont, fogak, mini-implantátumok;

Az implantátum behelyezésének módszere alapján: részleges vagy teljes megvezetés (Id. fent);

A tanulmány kivitelezése alapján: klinikai, cadaver, modell.

Elektronikus irodalomkutatást végeztünk a PubMed adatbázisában. A keresőben általunk használt szavak: dental, implant, implants, guid*, compute* voltak. A keresés az 1966-tól 2015-ig tartó időszakot ölelte fel [12, 16, 31]. A kiválasztás alapjait a 2009. évi és a 2014. évi International Team for Implantology (ITI) általi megegyezésen alapuló irányelvek [16, 31], valamint a 2015. évi European Association for Osseointegration (EAO) útmutatásai [12] képezték.

Ez a tanulmány azokat a statikus rendszerekről szóló forrásokat tartalmazza, melyeknél az összehasonlítást CT/CBCT felvételek alapján valósították meg. Nem vettük figyelembe azokat a publikációkat, melyek járomcsonti, ékcsonti, valamint orthodonciai implantátumokkal foglalkoztak. Azokat az elemzéseket tekintettük át, ahol vizsgálták a tervezett és a behelyezett implantátum-pozíciók közötti távolságbeli és szögeltéréseket. A klinikai vizsgálatoknak legalább 5 pácienst kellett tartalmazniuk.

További alcsoportokat különböztettünk meg az alábbi feltételek alapján:

• A beavatkozáson átesett állcsontok fogazati státusza: teljes fogatlanság, részleges foghiány;

• Maxilla vagy mandibula;

• Lebenyképzéssel járó vagy transzgingivális műtéti technika;

A tervezett és a beültetett implantátum helyzete közötti összehasonlítására, azaz a beavatkozások pontosságának megállapítására a legtöbb tanulmányban a következő mérőpontokat, referenciapontokat használtuk fel:

• A belépési pontnál lévő eltérés, melyet az implantátum koronális végének közepén mértek;

• Az implantátum csúcsánál található differencia, melyet az implantátum apikálisan lévő végének centrumában vizsgáltak;

• Szögbeli eltérés, melyet a tervezett és a megvalósult implantátum tengely-állásának az összehasonlításából lehet mérni (1. ábra).

A különféle publikációkban kapott eredmények egymással történő összevetése csak akkor lehetséges, ha a mérési módok ugyanazon paraméterek mentén történtek. Ennek elérése érdekében a Tahmaseb és mtsai által leírt módszereket használtuk [31]. A koronális és apikális referenciapontoknál történt mérések az esetek többségében hasonló módon lettek kivitelezve. A szögeltéréseket az elemzések fokban adták meg. A tervezett és a már behelyezett implantátumok közötti távolságok 3D-ban láthatók. Bizonyos szerzők különbséget tettek az egyes tengelyek között, ennek megfelelően az x tengely a bukko-lingvális, az y tengely a mezio-disz-