Fogorvosi szemle, 2016 (109. évfolyam, 1-4. szám)

2016-06-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 109. évf. 2. sz. 2016. 56-60. Semmelweis Egyetem, Fogpótlástani Klinika* Eszterházy Károly Főiskola, Élelmiszertudományi Intézet** Baktérium- és gombaölő polimerek a fogászatban Egy új, hatékony antibakteriális, antifungális, kationos polimer, a polietilénimin fogorvosi felhasználásának lehetőségei DR. GÉCZI ZOLTÁN*, DR. KISPÉLYI BARBARA*, DR. PÁL KÁROLY**, DR. HERMANN PÉTER* Az utóbbi években az orvostudomány figyelme az antibakteriális, antifungális polimerek felé fordult. A leghatékonyabb­nak a kationos polimerek, közöttük is elsősorban a polietilénimin és a poliamidoamin bizonyultak. Rövid összefoglalásunk adatai a polietilénimin (PEI), kémiai szerkezetére, hatásmódjára és a medicinában történő felhasználására vonatkoz­nak. Fogorvosi felhasználása az irodalmi adatok alapján ma még csak kísérleti céllal, a tömőanyagokba és sealerekbe keverve történt. Érzékelve a PEI iránti fokozódó nemzetközi érdeklődést, fontosnak tartjuk a hazai fogorvos-társadalom kationos polimerekre vonatkozó informálását. Kulcsszavak: kationos polimerek, antimikrobiális hatás, polietilénimin, fogorvosi felhasználás, stomatitis A mai modern világban az antibakteriális szóról a leg­több embernek az antibiotikumok jutnak eszébe. A szer­vezet kifejlesztett számos védelmi vonalat az evolúció során, de ezek a mechanizmusok nem minden esetben tudnak hatékony, gyors védelmet nyújtani. A termé­szettudományos kutatás a fizika, a kémia és a biológia valamennyi területén már a 19. és a 20. század első évtizedeiben is jelentős eredményeket ért el a védeke­zés terén. Az elmúlt néhány év kutatásai arra utalnak, 1. ábra: Az nagyelágazású polietilénimin szerkezete [9] (https://en.wikipedia.org/wiki/Polyethylenimine) hogy a közeljövőben néhány hatásmechanizmusában is újszerű polimer kerülhet bevezetésre a klinikumban, amelyek egyike a polietilénimin (PEI). A molekula jel­legzetes elágazó szerkezete számos lehetőséget ad új­szerű terápiás megoldásokra (1. ábra). A fertőző ágensek megtelepedhetnek a szervezet különböző pontjain, és a legkülönbözőbb tárgyak fel­színén is. Ezeken a természetes (pl. bőr, nyálkahártya) vagy mesterséges felületeken a baktériumok és gom­bák képesek megtapadni és szaporodni. A kialakult pa­­togén flóra osztódik, és egy felszíni biofilm jön létre. Ez lehetővé teszi, hogy az így kialakult térbeli polisza­­charid vázas háló mélyebb rétegében más típusú, eset­leg sokkal patogénebb flóra telepedjen meg (anaerob, Gram-negatív), melynek következményeként a mélyeb­ben fekvő rétegekben a kórokozók ellen alkalmazott anyagokra akár nagyságrendekkel kevésbé lehetnek érzékenyek [14], Az érintett felületek tisztítását, fertőt­lenítését sokszor megoldottnak tekintjük. A fogorvoslás területén erre a célra leggyakrabban dezinficiens anya­gokat használnak, ezek hatékonysága többnyire nem száz százalékos. A használati eszközökön, berende­zéseken megtapadt kórokozók elleni küzdelemnek igen nagy jelentősége van például a kórházakban, rendelők­ben, ahol a modern egészségügy egyik nagy problé­májával, a nosocomiális fertőzésekkel kell megküzdeni. Előfordulásuk az Amerikai Egyesült Államokban éves szinten az 1,7 milliót is elérheti, melyből 99 000 halá­los kimenetelűvé válik [10]. Európában a nosocomiális fertőzések prevalenciája 4,9-8,5 százalék között mo­zog [12, 13]. Magyarországon is növekvő problémát je­lentenek ezek a fertőzések, 2005 és 2010 között 5,4-ről Érkezett: 2015. november 26. Elfogadva: 2016. március 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom