Fogorvosi szemle, 2016 (109. évfolyam, 1-4. szám)
2016-06-01 / 2. szám
42 FOGORVOSI SZEMLE ■ 109. évf. 2. sz. 2016. II. táblázat Az egyes növekedési mintának megfelelő arányok Arányok Di Paolo-féle eredmények 1984 Eredmények 2012 Normodivergens Hypodivergens Hyperdivergens Normodivergens Max./Mand 1/0,99 1/0,98 1/1,01 1/0,98 Max./LFH 1/0,99 1/0,88 1/1,15 1/1,05 PLFH/ALFH 1/1,52 1/1,46 1/1,66 1/1,41 (p = 0,00) szignifikánsan különbözött az 1984. évi eredményektől. A szórások 2,66 és 5,20 mm között voltak, a legnagyobb standard deviációval mind a jelenlegi, mind a korábbi vizsgálatban az ALFH (elülső alsó arcmagasság) rendelkezett, azonban ez a korábban publikált 3,5 mm-ről 5,20 mm-re növekedett. A középsíkból számolt adatok alapján a kapott arányokat a II. táblázat tartalmazza. Egy kivételtől eltekintve szignifikáns különbség volt a jelen kutatás eredményei és a korábban publikált hypo-, hyper és normodivergens arányok között. A max./mand arány esetében közel azonos volt a viszonyszám az általunk mért Angle l-es és a Di Paolo által vizsgált hypodivergens csoport esetében. III. táblázat A háromdimenziós mérések során kapott hossz, szélesség és szögértékek Átlag SD Maxilla jobb [mm] 56,94 3,07 Maxilla bal [mm] 56,83 3,07 Mandibula jobb [mm] 61,01 4,30 Mandibula bal [mm] 60,75 3,84 ALFH [mm] 64,02 5,60 PLFH jobb [mm] 46,77 4,21 PLFH bal [mm] 46,46 4,06 LFH jobb [mm] 55,40 4,35 LFH bal [mm] 55,19 4,23 Poszterior Maxilla szélesség [mm] 45,75 3,48 Poszterior Mandibula szélesség [mm] 67,07 4,64 Maxilla szög [fok] 47,03 2,99 Mandibula szög [fok] 66,84 4,17 3 Dimenzió A háromdimenziós eredményeket tekintve nem volt szignifikáns eltérés a kétoldali mérések között (p > 0,05) (III. táblázat), ugyanakkor a háromdimenziós hosszértékek szignifikánsan eltértek a középsíkra vetített kétdimenziós adatoktól. A Di Paolo analízis mindhárom síkra történő kiterjesztése során meghatározott hossz és szélességértékek közötti korrelációkat a IV. táblázat mutatja, melyből jól látható, hogy struktúrák között releváns és szignifikáns kapcsolat áll fenn (r = (-0,254) - (+0,917)), kivéve a maxilla és mandibula szélességet leíró szögeket, melyeknél a korrelációs együttható értéke -0,2 és +0,2 között helyezkedett el, vagy p > 0,05. Megbeszélés Bár az első kefalogram elkészítésével megjelentek az újabbnál újabb koponyamérési analízisek, 1984-ig mégsem volt egy sem, ami kizárólag az alsó archarmad leírását tűzte volna ki célul, valamint az anguláris értékelés helyett lineáris modellt alkalmazott volna. A Quadrilaterális elemzés jelentősége abban rejlik, hogy nem veszi figyelembe a Sella és Nasion által leírt elülső koponyaalapot az alsó archarmad vizsgálata során. Ennek az a magyarázata, hogy a hagyományos kefalometriában leggyakrabban alkalmazott ANB-szög és az ezen alapuló antero-poszterior viszonyok leírása számos esetben hibás következtetést vonhat maga után. így például a fejlődési rendellenességekből származó kóros vertikális és horizontális Nasion/Sella helyzetek, alsó archarmad komplexus rotációk, valamint a traumás sérülésekből adódó Nasion sérülések, diszlokációk mind téves értékekhez vezethetnek. Di Paolo-t megelőzve, bár születtek próbálkozások e probléma megoldására, mint például a WITS analízis [12], mely az alsó archarmadban maradva írja le az állcsontok között található antero-poszterior eltéréseket az A- és B-pontnak az okklúziós síkra való merőleges rávetítésével, azonban nem határozza meg sem a „kóros" állcsontot, sem azt, hogy az antero-poszterior irányban létrejött diszkrepanciáért az eltérő állcsont pozíciója, vagy mérete-e a felelős. A Quadrilaterális analízis a dentoalveoláris viszonyoktól függetlenül az alsó archarmad szkeletális komplexusával foglalkozó analízis, mely előre jelzi a páciens növekedési mintáját, meghatározza a rendellenesség pontos lokalizációját, így segítséget nyújt individuális kezelési terv elkészítésében [7, 8, 13-15]. A középvonali síkra vetített 2D elemzés, az eredeti 2D hosszértékek, valamint az aránypárok között szignifikáns különbség figyelhető meg, ami több faktor befolyásoló hatására vezethető vissza:- Vizsgálati csoport: Az etnikumból adódó anatómiai eltérések, valamint a beválasztási kritériumok kisfoké eltérése is befolyásoló tényezőként lép fel. A Di Paolo által végzett analízisben az anatómiai struktúrák méretének átlaga nagyobb volt, mint az általunk végzett kutatásban, melynek hátterében az egyes vizsgálati csoportok életkorai közötti eltérés állhat. (Di Paolo-féle vizsgálat 1984, átlagéletkor: 12,6; jelen vizsgálat, átlagéletkor: 25) [8]. Mindezek mellett
