Fogorvosi szemle, 2016 (109. évfolyam, 1-4. szám)
2016-03-01 / 1. szám
9 FOGORVOSI SZEMLE ■ 109. évf. 1. sz. 2016. jú (heterogén csoportok). A finanszírozás kérdésében 12 közlemény esetében (57%) legalább az egyik eszközt a gyártó bocsátotta rendelkezésre, hét esetben erre nem volt utalás (33%), és csak két tanulmánynak nem volt szponzora, vagy részesült független alapítványi támogatásban. A statisztikai leírás szempontjából négy közlemény (19%) felelt meg a követelményeknek, míg a maradék 17 (81%) tisztázatlan rizikójú (általában a minta nagyságbeli kalibrációjából fakadó erősség jelenlétének hiánya miatt). A vizsgált 21 publikáció közül kettő esetében állapítottunk meg tehát magas (Dentino 2002; Rosema 2008), míg az összes többi esetében közepes rizikót a részrehajlásra. Alacsony rizikó követelményének egyik tanulmány sem felelt meg. [Higgins 2009] (III. táblázat). Az intervenciók hatása A továbbiakban csoportonkénti elosztásban közöljük az SMD-ket és azok 95%-os konfidencia szintjeiből fakadó szignifikáns különbségeket. 1. Az összes típusú elektromos fogkefék hatékonyságát és biztonságát a kézi fogkefékkel szemben öszszehasonlítva (lásd 1. összehasonlítás, 1.1-1.5-ig eredmények). Az elektromos fogkefék általánosságban, működési elvtől függetlenül statisztikailag szignifikánsan hatékonyabban távolították el a plakkot és csökkentették az ínygyulladást. A plakk indexek tekintetében az SMD -0,40 (95% Cl: -0,65, -0,15), míg gingivális index vonatkozásában -0,29 (95% Cl: -0,55, -0,02) volt. Ez a különbség egy körülbelüli 0,22 vagy 9%-os plakk értékcsökkenésnek felel meg a Quigly-Hein Index szerint (van der Weijden 2002-es tanulmányát véve alapul, ahol hasonló SMD szerepelt: 0,43), míg a Löe-Silness gingivális indexnél 0,06 vagy 6%-os redukciót jelent (Tritten & Armitage 1996 eredménye alapján) az elektromos fogkefék javára (IV-V. táblázat). Két tanulmány eredményeinek alapján az elektromos fogkefék szignifikánsan hatékonyabban előzték meg a fogkőképződést (VI. táblázat). Három-három publikáció közölt mérhető adatot a fogkefék biztonságosságát és szondázási mélységet csökkentő hatásának tekintetében. Nem találtunk szignifikáns különbséget egyik eszköz javára sem az utóbbi két vizsgált paraméter során (VII-VIII. táblázat). 2. Oszcilláló-rotáló (pulzáló) elektromos fogkefe hatékonyságának és megbízhatóságának összehasonlítása a kézi fogkefével (lásd 2. összehasonlítás, 2.1- 2.3-ig eredmények). Ebben a működési elv alapján osztályozott csoportban készült a legtöbb vizsgálat. Tizenkét tanulmány szolgált adattal plakk- és nyolc pedig gingiva index adatokkal. Eredményeinkben az oszcilláló-rotáló és újabban pulzáló mozgást végző elektromos és a kézi fogkefék plakk eltávolító képességében statisztikailag szignifikáns különbséget találtunk az előbbi javára. Az SMD -0,47 (95% Cl: -0,81, -0,12) volt (IX. táblázat), mely a Quigly- Hein skálán körülbelül 0,27, vagy 11%-al nagyobb lepedékeltávolító hatásnak felel meg (Cronin 1998 adatai alapján). Érdekes módon ez az előny az íny állapotának javulása terén szignifikánsan nem mutatkozott meg. (A gingivális indexnél SMD -0,34 (95% Cl: -0,79, 0,11)) (X. táblázat). A fogkőértékek és a biztonságosság tekintetében az eredmények megegyeznek az 1. számú összehasonlításban leírtakkal, ugyanis az a pár tanulmány, mely ezeket a paramétereket vizsgálta, kivétel nélkül mind oszcilláló-rotáló fogkefét használt a tesztcsoportban. A szondázási mélység csökkenésének vizsgálata során két tanulmány eredményei alapján nincs szignifikáns különbség a két eszköz között (XI. táblázat). 3. Laterális szónikus rezgőmozgás a kézi fogkefével összehasonlítva (lásd 3. összehasonlítás, 3.1-3.3-ig eredmények). Négy tanulmány vizsgált plakk- és öt gingivális indexet. A két paraméter esetében a statisztikai analízis nem ugyanazt az eredményt hozta. A plakk esetében a szónikus rezgőmozgást végző elektromos fogkefék szignifikánsan több plakkot távolítottak el a fogfelszínekről, de ez a szignifikáns különbség már nem mutatkozott meg az íny állapotát vizsgáló paraméterek esetében. Az SMD értéke az első esetben -0,46 (95% Cl: -0,68, -0,25) volt (XII-XIII. táblázat). Egy tanulmány vizsgálta a szondázási mélység változását ebben a csoportban, és itt sem talált szignifikáns eltérést a két típusú eszköz hatékonyságát illetően (XIV. táblázat). 4. Ultraszonikus, ellen-oszcilláló és ionizáló fogkefék a kézi fogkefével összehasonlítva Az ultraszonikus, ellen-oszcilláló, valamint az ionizáló fogkefékről csak nagyon kevés számú közleményt találtunk, ezért ezeket csak röviden foglaljuk össze, és a forest plot analízis ábrázolását elhagyjuk. Ultraszonikus elektromos fogkefék plakk eltávolító hatás terén statisztikailag szignifikánsabban hatékonyabbak voltak, mint kézi társaik (SMD: -0,46, 95%, Cl: -0,92, -0,01). Azonban a gingivális index tekintetében nem volt már szignifikáns különbség a két eszköz között. Az ellenoszcilláló elektromos fogkefékkel foglalkozó egyik közlemény szerint nem volt szignifikáns különbség plakk eltávolító hatékonyságban, sőt a kézi fogkefe hatékonyabban csökkentette az ínygyulladást. Az utóbbi esetben SMD 0,68 (95% Cl: 0,17, 1,19) volt, ez a Löe-Silness index szerint körülbelül 0,12, mely 46%-os csökkenés a kézi fogkefe javára. Egy tanulmány közlése alapján nem találtunk statisztikailag szignifikáns különbséget az elektromosan ionizáló és a kézi
