Fogorvosi szemle, 2015 (108. évfolyam, 1-4. szám)
2015-09-01 / 3. szám
88 FOGORVOSI SZEMLE ■ 108. évf. 3. sz. 2015. ezt követi a mandibula posterior régiója, majd a felső állcsont hátsó területe. Legritkábban az alsó állcsont elülső területén fordul elő [1, 2, 8, 9, 14], Radikuláris ciszta nekrotikus pulpájú, illetve gyökérkezelt fogak gyökércsúcsa körül fejlődhet ki. Ez a típusú csontelváltozás mindig gyulladás talaján alakul ki. Nem tisztázott azonban, hogy mikor alakul ki periapikális granuloma és mikor periapikális ciszta [3]. Az érintett fogak kopogtatásra, ráharapásra érzékenyek lehetnek, szenzitivitás vizsgálat során hidegre nem reagálnak. Ha a ciszta gyökértömött fogból indul ki, a röntgenvizsgálat során inkomplett gyökértöméssel vagy a koronális lezárás hiányával találkozunk. Ritkább esetekben radiológiailag kifogástalan gyökértömések mellett is kifejlődhet. Kialakulhat fogszuvasodás vagy baleset következtében nekrotizált pulpájú fogakon is. A röntgenfelvételen kerekded vagy ovoid elváltozás látható néhány mm-től akár több centiméterig terjedő átmérővel. A szomszédos fogak gyökereit a ciszta széttolhatja, az érintett fog gyökerén pedig hosszabb fennállás következtében rezorpció alakulhat ki. Röntgenfelvételek alapján az elváltozás nagyságából és alakjából gyakran következtetünk arra, hogy az elváltozás ciszta vagy granulóma, de pontos diagnózis csak szövettani vizsgálat alapján állítható fel. A radikuláris ciszták hámbélése a szövettanilag többrétegű, el nem szarusodó laphám. A ciszta falában vegyes sejtes gyulladásos reakció látható, a hámot elsősorban neutrofil limfociták, a kötőszövetet limfociták és plazmasejtek infiltrálják [11], Ciszták kezelése A pontos diagnózis alapvető jelentőségű a kezelési terv felállításában. Nagyméretű granulómák esetén elegendő a fogat a szakma szabályainak megfelelő gyökértöméssel ellátni, míg egy valódi ciszta esetén nem remélhetjük az elváltozás gyógyulását sebészi beavatkozás nélkül. Bár egyes szerzők beszámolnak cisztaszerű elváltozások gyógyulásáról kizárólag konzerváló fogászati kezelés hatására, ezekben az esetekben, mivel nem vettek mintát a ciszta hámjából, a feltételezés nem is volt igazolható szövettanilag [10, 15]. Abban azonban a legtöbb cikk megegyezik, hogy az érintett fogak mielőbbi gyökérkezelése előfeltétele a ciszta gyorsabb gyógyulásának. Gangwar és munkatársai azt javasolják, hogy ha ciszta mérete nagy, hosszabb ideig alkalmazzunk kalcium-hidroxid lezárást, az anyag rendszeres cseréjével [4], A gyökértömés nem végezhető el addig, amíg a csatorna nem szárítható ki. A gyökércsatorna megnyitásával elérjük a cisztán belüli nyomás csökkenését, a rendszeres átöblítés segíti a csíraszám csökkenését, a gyökércsatorna fertőtlenítését. A kalcium-hidroxid antibakteriális hatású, a lúgos kémhatás ellensúlyozza a gyulladás savas kémhatását, a kalcium ionok pedig segítik a csontregenerációt. A fog végleges gyökértömése minden esetben a cisztektómia műtét előtt szükséges [10, 15, 16]. A ciszták kezelése során minden esetben szükség van szájsebészeti beavatkozásra is. A ciszta méretétől függően két beavatkozás jöhet szóba. Körülbelül 2 centiméter átmérőnél kisebb ciszták esetén az elváltozást egyben, a tokkal együtt kell eltávolítani. Ennél nagyobb átmérőnél nem javasolt cisztektómia műtét végzése, mert a véralvadék retrakciója miatt a savó által kitöltött terület a szájüreg felől fertőződhet, ezért per primam gyógyulásra nem számíthatunk. Nagy kiterjedésű ciszták esetén cisztosztómia műtét végzése javasolt, melynek során a cisztát a szájüreg vagy orrüreg melléküregévé alakítják [3], Ez történhet a ciszta tokjának részleges vagy teljes eltávolításával. Az eredeti anatómiai viszonyok ennél a műtétnél lassan, gyakran évek alatt állnak helyre, és gyakori, hogy a regeneráció nem teljes. Ha az elváltozás mérete túl nagy a cisztektómia műtét elvégzé séhez, lehetőség van dekompressziós műtétre. Ennek a beavatkozásnak a célja a ciszta belső nyomásának csökkentése, ami elősegíti a csont regenerációját. A műtét után a ciszta üregét drenálják, ezt követően készülhet a páciens számára egy cisztaszűkítő. A szakirodalmi esetismertetések alapján a cisztaszűkítő viselésének javasolt ideje 5 héttől 2 évig terjedhet. A csontregenerációt röntgenfelvételeken kell követni és amikor eléri a megfelelő méretet, javasolt elvégezni a cisztektómia műtétet [7, 12, 13], Esetismertetés A 77 éves férfi páciens 2010 májusában beutalóval érkezett a SE Konzerváló Fogászati Klinikájára az Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikáról. A szájsebészeten készült OP felvételen a 11,21,22 fogak gyökércsúcsait magába foglaló, nagyméretű, kerekded radiolucens elváltozás látszott (1. ábra), ami radikuláris ciszta diagnózisát valószínűsítette. A páciens általános anamnézisében II típusú cukorbetegség szerepelt, amit gyógyszerrel és diétával kezeltek. A sztomato-1. ábra: Kiindulási Op felvétel (2010. május 3.)
