Fogorvosi szemle, 2015 (108. évfolyam, 1-4. szám)

2015-03-01 / 1. szám

4 FOGORVOSI SZEMLE ■ 108. évf. 1. sz. 2015. 2. ábra: Szilika aerogél törési felületének SEM képe 90000x nagyításban kapcsolódó [SiOJ tetraéderekkel írható le, addig a szi­lika aerogél amorf struktúrájú, a [SiOJ tetraéderek sok­kal kevésbé szoros elrendeződésűek. A szintézis kez­detén még szorosabban kapcsolódnak egymáshoz és úgynevezett primer globulákat képeznek, majd a primer globulák lazábban összekapcsolódó gömböcskékké, másodlagos globulákká rendeződnek. A másodlagos 3. ábra: Monolitikus szilika aerogél teherbírásának szemléltetése. A képen egy 2,6 g tömegű aerogélhasáb 9400 g tömeget, azaz saját tömegének mintegy 3600-szorosát tartja károsodás nélkül. globulák mérete a kémiai reakció során fokozatosan növekszik, végül kialakul egy alkogél, amelynek szu­perkritikus körülmények közötti szárításával jön létre az aerogél [6, 13]. Az aerogélek jellemző, globuláris finom­szerkezete figyelhető meg a 2. ábrán látható pásztázó elektronmikroszkópos felvételen. A szilika aerogélek ellenálló képessége az egyenletes nyomóterheléssel szemben meglepően nagy (3. ábra), ugyanakkor ride­gek, a monolitikus darabok igen törékenyek. Egy a Debreceni Egyetemen kifejlesztett új techno­lógia segítségével a szilika aerogél mátrix egyenletes eloszlásban magában foglalhat hidroxi-apatitot és kal­ciumfoszfátot. Ezek együttesen egy előnyös bioaktivi­tású, reszorbeábilis anyagot alkotnak, amely az eddigi, állatkísérleti modellel, valamint SAOS-2 sejtekkel nyert eredményeink szerint alkalmas lehet mesterséges csont­pótlásra [9, 12, 14], Az aerogélek jellemző és az utóbbi években leginten­zívebben kutatott orvosbiológiai, illetve gyógyszerészeti felhasználásai elsősorban a szabályozott hatóanyag ki­bocsátású készítmények előállítására vonatkoznak [2, 15, 17], Ilyen jellegű hibrid aerogél anyagok vizsgálata laboratóriumunkban jelenleg is folyamatban van [16], A szilika alapú, funkcionalizált aerogélek előnyösen al­kalmazhatók ezen túlmenően töltőanyagként poli(-metil­­metakrilát) megerősítésére [10], így a jövőben akár csont­cementekben, fogtömésekben, vagy protézisekben is felhasználásra kerülhetnek. Jelen munkánkban bemutatjuk, hogy mennyire szé­les határok között változtathatók egy aerogél alapú anyag alapvető fizikai tulajdonságai (például a fajlagos felülete, pórusmérete, porozitása) a megfelelően alkal­mazott hőkezeléssel, amely a gyakorlatban lehetőséget teremt a céloknak megfelelő tulajdonságú aktív mátrix létrehozására. Vizsgálati anyag és módszer Reagensek és műszerek Az aerogél minták szintéziséhez tetrametoxi-szilánt (Sigma- Aldrich, St. Louis, MO, USA), acetont, ammónia olda­tot, és metanolt (Molar Chemicals, Budapest, Magyaror­szág) alkalmaztunk. Oldószerként és reaktánsként két­szer ioncserélt és szénszűrt vizet használtunk. A kész aerogéleket jól záró mintatartó edényekben tároltuk. A szuperkritikus szárítást egy egyedi tervezésű, az MTA Atommagkutató Intézetben készített, nagynyomású (250 bar) tartályreaktorban valósítottuk meg. A minták hőkezelését FHP-12 típusú (Daihan Sei., Korea) prog­ramozható felfűtésű kemencében végeztük. A porozi­­metriás mérések a cseppfolyós nitrogén hőmérsékletén, Quantachrom NOVA 2200e (Boynton Beach, Florida, USA) típusú nitrogén adszorpciós poroziméterrel történtek, a térfogatok meghatározásához héliumos feltöltést, a vá­kuumos minta-előkészítéshez a készülék beépített egy­ségét használtuk. A mérés után a minta tömegválto­

Next

/
Oldalképek
Tartalom