Fogorvosi szemle, 2015 (108. évfolyam, 1-4. szám)
2015-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 108. évf. 1. sz. 2015. 27 □ Fájdalom ■ Kattanás/krepitáció □ Nyomásérzékenység □ A mandibula korlátozott mozgása MA mandibula deviációja/deflexiója 6. ábra: Vertikális ortodonciai eltérések előfordulása nemenként, felnőtt korú populációban (%) 3. ábra: TM ízületi tünetek előfordulási gyakoriságának százalékos megoszlása a betegség által érintett felnőtt korú populációban 100% 80% 60% 40% 20% 0% < 19 20-34 35—44 45-64 65-74 75 < I I I I I I _UxLU_ ■ 5 tünet ■ 4 tünet ■ 3 tünet ■ 2 tünet □ 1 tünet életkor (év) 4. ábra: A TM ízületi tünet százalékos előfordulása életkor szerinti csoportosításban a betegség által érintett felnőtt korú populációban 100% 80% 60% 40% 4-20% I - 0% ¥ I-fe. % 4í y?,. X ■ 5 tünet ■ 4 tünet ■ 3 tünet H 2 tünet □ 1 tünet » % \ V V X XX X V v % % V/ % vk 5. ábra: A TM ízületi tünetek százalékos előfordulása régiónként, a betegség által érintett felnőtt korú populációban gyakrabban a TM ízület kóros működésére utaló tünet (45,19%), ami többnyire a mandibula deviációja / deflexiója, vagy az ízület kattanása / krepitációja (az előbbiek 31,15%, az utóbbiak 27,14%) volt. Ugyancsak ebben a korosztályban panaszkodtak legmagasabb számban a betegek egyszerre több tünetről (4. ábra). A nemek szerint megvizsgálva, a TM ízület elváltozásra utaló kóros tünetek közül mindegyik nőknél fordult elő nagyobb gyakorisággal. TM ízület kattanásának, vagy krepitációjának gyakorisága szignifikánsan nagyobb volt nőknél (27,19%), mint férfiaknál: (14,64%) (p < 0,05), a többi tünet gyakoriságában a különbség nem volt szignifikáns (p > 0,05). A régiók vonatkozásában a dél-dunántúli régióban fordult elő a leggyakrabban a TM ízület elváltozására utaló tünet (44,70%), ami leginkább (42,42%) állcsúcs deviáció / deflexió volt, ízületi hangjelenség 27,27%ban volt regisztrálható. A két említett tünet együttesen 31%-ban fordult elő. A legkevesebb elváltozás a középdunántúli régióban volt tapasztalható, itt a deviáció / deflexió 19,27%-ban, hangjelenség pedig 21,07%-ban, a két tünet együtt 20,0%-ban fordult elő. A két régió között a deviáció / deflexió gyakoriságának vonatkozásában szignifikáns különbség mutatkozott (p < 0,05). A dél-dunántúli régióban (tehát ahol a legtöbb elváltozás lett feljegyezve) mutatkozott a legtöbb egy tünettel jelentkező beteg, míg a kevés elváltozást mutató közép-dunántúli régióban magasabb a több tünettel rendelkezők száma (5. ábra). A vizsgált populációban a vertikális eltérések közül a mélyharapás a férfiaknál magasabb arányban fordult elő, mint a nőknél, de a nemek közötti eltérés ebben a tekintetben nem volt szignifikáns (p > 0,05) (6. ábra). A legfiatalabb és a két legidősebb korcsoportot kivéve a teljes populációban szignifikáns összefüggést lehetett kimutatni a mélyharapás és az ízületi fájdalom, valamint a mélyharapás és az ízületi hangjelenség előfordulása között (p < 0,05). Az életkorok tekintetében a mélyharapás a 35-44 éveseknél volt leggyakrabban
