Fogorvosi szemle, 2015 (108. évfolyam, 1-4. szám)

2015-12-01 / 4. szám

142

FOGORVOSI SZEMLE ■ 108. évf. 4. sz. 2015.

előzményében pszichiátriai betegség szerepelt, míg mások kórelőzményében olyan betegségek szerepeltek, amelyeket gyakran stressz okozott vagy stresszel álltak összefüggésben, azaz gyomorfekély, irritabilis vastagbél és magas vérnyomás. így a pszichogén ok miatti BMS-ben szenvedők százalékos arányát kritikusan kell vizsgálni.

A személyiségi jellemzőket vizsgálták rezisztens BMS- ben szenvedő betegeknél, és azokat összehasonlították a nem és kor szerint egyező kontrollcsoporttal [4], A BM tünetek értékelése után meghatározták a személyiségjegyeket, a pszichológiai funkciót és az életminőséget a Karolinska személyiségi skála (Karolinska Scales of Personality, KSP), egy másik személyiségi skála (Personality Scale, PS), a pszichológiai funkció skála (Psychological Functioning Scale, PFS) és az életminőség skála (Quality of Life Scale, QLS) segítségével. A kontrollcsoporttal összehasonlítva a rezisztens BMS-ben szenvedő betegek szignifikánsan alacsonyabb értékeket értek el a szocializációs skálán és szignifikánsan magasabb értéket a szomatikus szorongás, izomfeszültség skálákon. Ezenkívül a rezisztens BMS-ben szenvedő betegek szignifikánsan könnyebben merültek ki, érzékenyebbek voltak és jobban aggódtak az egészségükkel kapcsolatban. A pszichológiai funkció tekintetében a BMS betegek szignifikánsan több problémával küzdöttek a kezdeményezőkészség terén, könnyebben szédültek meg, és több szomorú gondolattal küszködtek. Gyakrabban számoltak be heves szívdobogásról és emésztési zavarokról. A megfigyelt szignifikáns különbségek a személyiségben és a pszichológiai funkcióban esetleg azt mutathatják, hogy az égő érzés pszichoszomatikus tünet. A BMS az említett szerzők szerint egy komplex zavar olyan jellemzőkkel, amelyek gyakoriak a krónikus fájdalom-állapotban szenvedőknél: gyermekkori testi és lelki trauma, depresszió, szorongás, cancerofóbia, gyomor-bélrendszeri zavarok és krónikus kimerültség [31,8],

A pszichológiai rendellenességekről, például szorongásról és depresszióról, vagy személyiségzavarokról gyakrabban számoltak be a BMS betegeknél, mint a kontrollcsoportnál. Schoenberg [41] szerint a BMS a depreszszió tünete, pszichológiai stressz eredménye.

Összefoglalva: a BMS betegek sajátos pszichológiai és/vagy pszichiátriai profilt mutatnak, de nem ismerjük az ok-okozati összefüggést.

Következtetés

A BMS krónikus orofaciális fájdalmat jelent, amelyhez nem társulnak nyálkahártya léziók vagy egyéb nyilvánvaló klinikai jelek. A szindróma elsősorban középkorú betegeknél és menopauzában lévő nőknél figyelhető meg. A BMS jellemzője az intenzív égő vagy szúró érzés, amely tipikusan a nyelven vagy a szájnyálkahártya egyéb területein jelentkezik. Társulhat hozzá egyéb szenzoros rendellenesség, például száraz száj vagy az

ízérzékelés megváltozása. Eredete valószínűleg több tényezőre vezethető vissza és gyakran idiopátiás, jelenleg még ismeretlen etiopathogenezissel lokális, szisztémás és pszichológiai tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. Jelenleg nincs teljes egyetértés a BMS diagnózisa és osztályozása terén.

Fel kellene állítani a diagnózis és pathogenezis szempontjából egy úgynevezett „Gold Standard” klasszifikációs szisztémát, mellyel jobban lehetne körülhatárolni ezt a kórképet. Ennek érdekében további vizsgálatokra lenne szükség.

Irodalom

1. Amenábar JM, Pawlowski J, Hilgert JB, et al: Anxiety and salivary cortisol levels in patients with burning mouth syndrome: casecontrol study. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod 2008; 105, 460-465.

2. Beneng K, Renton T, Yilmaz Z, et al: Sodium channel Na v 1.7 immunoreactivity in painful human dental pulp and burning mouth syndrome. BMC Neuroscience 2010; 11,71.

3. Beneng K, Yilmaz Z, Yiangou Y, et al: Sensory purinergic receptor P2x3 is elevated in burning mouth syndrome. Int J Oral Maxillofac Surg 2010; 39, 815-819.

4. Bergdahl J, Anneroth G, Perris H: Personality characteristics of patients with resistant burning mouth syndrome. Acta Odontol Scand 1995; 53, 7-11.

5. Bergdahl M, Bergdahl J: Burning mouth syndrome: prevalence and associated factors. J Oral Pathol Med 1999; 28, 350-354.

6. Borelli V, Marchioli A, Di Taranto R, etal: Neuropeptides in saliva of subjects with burning mouth syndrome: a pilot study. Oral Dis 2010; 16, 365-374.

7. Browning S, Hislop S, Scully C, et al: The association between burning mouth syndrome and psychological disorders. Oral Surg Oral Med Oral Pathol 1987; 64, 171 -174.

8. Carlson CR, Miller CS, Reid Kl: Psychosocial profiles of patients with burning mouth syndrome. J Orofac Pain 2000; 14, 59-64.

9. Charleston L 4th: Burning mouth syndrome: a review of recent literature. Curr Pain Headache Rep 2013; 17, 336-351.

10. de Moura SA, de Sousa JM, Lima DF, et al: Burning mouth syndrome (BMS): sialometric and sialochemical analysis and salivary protein profile. Gerodontology 2007; 24, 173-176.

11. de Souza FT, Amaral TM, dos Santos TP, et al: Burning mouth syndrome: a therapeutic approach involving mechanical salivary stimulation. Headache 2012; 52, 1026-1034.

12. Eliav E, Kamran B, Schaham R, et al: Evidence of chorda tympani dysfunction in patients with burning mouth syndrome. J Am Dent Assoc 2007; 138, 628-633.

13. Engman MF: Burning tongue. Arch Dermatol Syphil 1920; 1, 137- 138.

14. Feinmann C, Harris M: Psychogenic facial pain. Part 1. The clinical presentation. Br Dent J 1984; 156, 165-168.

15. Femiano F: Damage to taste system and oral pain: burning mouth syndrome. Minerva Stomatol 2004; 53, 471-478.

16. Ferguson MM, Carter J, Boyle P, etal: Oral complaints related to climacteric symptoms in oöphorectomized women. J R Soc Med 1981 Jul; 74(7): 492-498.

17. Formaker BK, Frank ME: Taste function in patients with oral burning. Chem Senses 2000; 25, 575-581.

18. Formaker BK, Mott AE, Frank ME: The effects of topical anesthesia on oral burning in burning mouth syndrome. Ann N Y Acad Sei 1998; 855, 776-780.

19. Granot M, Nagler RM: Association between regional idiopathic neuropathy and salivary involvement as the possible mechanism for oral sensory complaints. J Pain 2005; 6, 581-587.