Fogorvosi szemle, 2015 (108. évfolyam, 1-4. szám)
2015-12-01 / 4. szám
130 FOGORVOSI SZEMLE ■ 108. évf. 4. sz. 2015. fertőzés miatti rutin gyermekgyógyászati vizsgálat során derült fény az elváltozásra. A branchiogén ciszták diagnózisa főként az anatómiai lokalizáción és hisztológiai jellegzetességeken alapul. A branchiogén ciszták szövettanilag általában körülhatárolt, fibrotikus tokkal körülvett elváltozások, melyek hámbélése többrétegű laphám vagy respiratorikus hengerhám; alatta intenzív lymphatikus infiltrációval, gyakran kifejlett lymphatikus szövettel [10]. A ciszta bennéke a víztisztától a mucinosusig változhat, és gyakran tartalmaz sejttörmeléket és koleszterinkristályokat. A korrekt diagnózis elengedhetetlen a kezelés tervezésekor. A branchiogén ciszták kezelésekor a teljes sebészi eltávolításra kell törekedni a normális anatómiai struktúrák megőrzése mellett. Teljes sebészi eltávolítás esetén a kiújulás ritkán fordul elő, azonban nem megfelelő sebészi terápia esetén magas kiújulási rátával kell számolni [2]. Klasszikus lokalizációjú nyaki ciszták esetén aspirációs cytológiai vizsgálat a diagnózis felállításában segítséget nyújthat, majd a teljes sebészi eltávolítás ajánlott, legtöbbször nyaki feltárásból. A konvencionális széles nyaki metszésből kivitelezett eljárás mellett endoszkóppal végzett eltávolítást is említ az irodalom [3, 4]. Szokatlan lokalizációjú ciszták esetén - beleértve az epipharyngeális cisztákat is - CT és MR vizsgálat készítése javasolt a környező anatómiai képletekhez való viszony megítélésére, és a megfelelő sebészi feltárás megtervezésére. A carotis hüvelytől mediálisan elhelyezkedő ciszták eltávolítása orális feltárásból könnyebben kivitelezhető [9]. Epipharyngeális ciszták esetében is törekedni kell a teljes sebészi eltávolításra, azonban ha ez nem lehetséges, marsupializáció elvégzését ajánlja az irodalom. Orális feltárásból a marsupializáció egyszerű, biztonságos eljárás, amely kevés szövődménnyel jár. Az orális feltárás adja a legjobb kozmetikai eredményt, ami különösen fiatal betegek esetén fontos. Rendszeres kontrollvizsgálatok szükségesek. Nyaki cisztózus terimék esetén - még szokatlan lokalizációban is - számolni kell a branchiogén ciszta lehetőségével. Irodalom 1. Bailey H: The clinical aspects of branchial cysts. BrJSurg 1993; 10: 173-182. 2. Bajaj Y, Ifeacho S, Tweedie D, Jephson CG, Albert DM, Cochrane LA és mtsai: Branchial anomalies in children. Int J Pediatr Otorhinolaryngol 2011: 75, 1020-1023. 3. Chen J, Chen W, Zhang J, He F, Zhu Z, Tang S és mtsai: Endoscope-assisted second branchial cleft cyst resection via an incision along skin line on lateral neck. Eur Arch Otorhinolaryngol 2014; 271,2789-2793. 4. Chen L, Sun W, Wu P, Zhang S, Xu M, Luo X És mtsai: Endoscopeassisted versus conventional second branchial cleft cyst resection. Surg Enclose 2011 ; 26: 1397-1402. 5. Chen PS, Lin YC, Lin YS: Nasopharyngeal branchial cleft cyst. J Chin Med Assoc 2012; 75, 660-662. 6. Daoud SF: Branchial cyst: An often Forgotten Diagnosis. Asian J Surg 2005; 3: 174-178. 7. Erikci V, Hosgör M: Management of congenital neck lesions in children. J Plas Recon Aesth Surg 2014; 67 e217-e222. 8. Golledge J, Ellis H: The etiology of lateral cervical (branchial) cysts: past and present theories. J Laryngol Otol 1994; 108: 653-659. 9. Houck J: Excision of branchial cysts. Operative technics in Otolaryngology 2005; 16, 213-222. 10. Mandell DL: Head and neck anomalies related to the branchial apparatus. Otolaryngol Clin North Am 2000; 33, 1309-1329. 11. Paczona R, Jóri J, Czigner J: Pharyngeal localizations of branchial cysts. Eur Arch Otorhinolaryngol 1998; 255, 379-381. 12. Prasad SC, Azeez A, Thada ND, Rao P, Bacciu A, Prasad KC: Branchial Anomalies: Diagnosis and Management. Int J Otolaryngol 2014; ID 237015, 9 13. Sandler TW: Langman Orvosi Embriológia. Medicina Kiadó, Budapest, 1999. 323-341. 14. Schroeder JW, Mohyuddin N Jr, Maddalozzo J: Branchial anomalies in the pediatric population. Otolaryngol Head Neck Surg 2007; 137: 289-295. 15. Waldhausen JHT: Branchial cleft and arch anomalies in children. Semin Pediatr Surg 2006; 15: 64-69. Horváth D, Redl P, Hegedűs Cs Branchiogén cyst at unusual age and in rare localisation A case report Branchiogén anomalies represent a heterogeneous group of developmental abnormalities, they arise from incomplete obliteration of branchial clefts and pouches during embriogenesis. Clinically they can present as a cyst, fistula or sinus. Second cleft lesions account for 95% of the branchial anomalies. Second branchial cleft cysts are usually located in the neck, along the anterior border of the stenocleidomastoid muscle, but they can be anywhere along the course of the second branchial fistula from the tonsillar fossa to the supraclavicular region. Their presence in the nasopharynx is extremely rare. Ultrasound, computed tomography (CT) or magnetic resonance imaging is recommended for diagnosis. Definitive treatment is surgical excision, these lesions do not regress spontaneously and often result recurrent infections. A 7 month old infant applied to a pediatrician with gastrointestinal viral infection. During examination a cystic mass was discovered in the right lateral nasopharyngeal wall, the lesion extended to the oropharynx. Marsupialisation was performed via transoral approach. In case of cystic lesion in the lateral epipharynx, branchial cleft cyst should be considered in the differential diagnosis. Keywords: branchiogén anomalies, second branchial cleft cyst, congenital neck mass, epipharynx, marsupialization
