Fogorvosi szemle, 2014 (107. évfolyam, 1-4. szám)
2014-09-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 107. évf. 3. sz. 2014. 93-98. Debreceni Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Tanszék Kormeghatározás panoráma röntgenfelvételek alapján DR. TÓTH ZSUZSANNA OLGA, DR. UDVAR ORSOLYA*, DR. ANGYAL JÁNOS A fogazati kor meghatározásának jelentősége van orthodontiai kezelések tervezésénél, és felhasználható ismeretlen korú egyén életkorának becslésére. A kormeghatározás módszerei közül a legelterjedtebb a Demirjian-módszer, melyet magyar viszonyokra is adaptáltak. A szerzők panoráma röntgenfelvételek elemzésével arra keresték a választ, hogy a fogazati kor, milyen összefüggést mutat a biológiai korral. 199 fő, 3,8 és 20,3 éves kor közé eső személy panoráma röntgenfelvételét vizsgálták. A felvételeken digitálisan mérték mindkét oldali angulus mandibulae szögét, valamint a Demirjian-módszer és a hazai standard alkalmazásával meghatározták a dentális kort, melyet korcsoportok és nemek szerint összevetettek a valós korral. Eredményeik alapján az egyes korcsoportok angulus szögeinek átlaga korral csökkenő tendenciát mutatott. A kormeghatározást tekintve a 3-6, valamint a >6-9 és a 15-17,5 éves korosztályokban a hazai módszer volt a pontosabb. A két módszer közötti matematikai összefüggést is meghatározták. Kulcsszavak: kormeghatározás, fogazati kor, angulus mandibulae szögértéke, panoráma röntgen, Demirjian-módszer Bevezetés A gyermekek fogazati korának meghatározására szükség lehet bizonyos orthodontiai kezelések tervezésénél, és felhasználható az ismeretlen korú egyén életkorának becslésére is. A fogazati kor meghatározására több módszert dolgoztak ki. Az életkor becslését az 1920-as évektől az 1950-es évek közepéig a szájüregben látható fogak száma alapján végezték [3, 26, 32], Gleiser és mtsai[ 15, 16] tanulmányaikban tisztázták az első maradó moláris fog fejlődését, és - gyermekek röntgenfelvételét elemezve - leírták a fog kalcifikációjának jelentőségét az életkor becslésében. A fog koronájának fejlődését három, míg a gyökerek fejlődését hét stádiumba sorolták. A fentieket felhasználva Köhler és mtsai [18] a bölcsességfog fejlődését alapul véve 10 fejlődési stádium alapján ajánlottak életkorbecslést. A bölcsességfogak fejlődését más szerzők is felhasználták életkor becslésre [26]. Kvaal és mtsai [20] viszont azt a fiziológiás tényt használták fel az életkor becslésére, hogy az életkor növekedésével párhuzamosan a pulpaüreg, a secunder dentinképződés miatt, szűkül. Ez utóbbi módszert Landa és mtsai [21] vizsgálták panoráma felvételeken is. Moorrees és mtsai [27] tíz maradó fog fejlődése alapján becsülte az életkort. Vizsgálataikat intraorális és laterális röntgenfelvételeken végezték. A fogazati kor megállapítására a felső és az alsó metszőket, az alsó szemfogakat, az alsó praemolarisokat, illetve az alsó molarisokat használták fel. A fogak fejlettségének megállapításához a csücsök, a korona, a gyökér és az apex fejlettségi állapotát vizsgálták. Fejlettség foka szerint a koronákat és a gyökereket hat-hat, míg az apexeket két stádiumba sorolták. Az általuk kidolgozott - a fogakat fejlődés szempontjából 14 stádiumba soroló - módszer széles körben elterjedt. Cameriere és mtsai [2] újabb módszert írtak le a fogazati kor meghatározására. E módszer lényege, hogy a korral a fogak apexének mérete csökken, amíg az apex fejlődése teljesen be nem fejeződik. Demirjian és mtsai [6] praktikus eljárást dolgoztak ki a fogazati kor megállapítására. Ez később világszerte elterjedt és napjainkban is a leggyakrabban használt módszere a gyermekek fogazat alapján történő életkor becslésének. Módszerüket később módosították [7], amelyet, annak ellenére, hogy többen is használtak vizsgálataikban [24, 29, 17], kevésbé fogadott el a szakirodalom. Magyarországon Nyárádi és mtsai [28] végeztek 203 panoráma-felvételi vizsgálatot, melynek kapcsán megállapították, hogy a 6-8 éves kor közötti magyar gyermekek fogazati fejlettség szempontjából egy évvel megelőzik a francia-kanadai gyermekeket. Az életkor növekedésével ez a különbség csökkent. Nemenként külön-külön korrekciós táblázatokat is készítettek, amellyel a gyermekek életkora pontosabban megbecsülhető. Espina-Fereira és mtsai [10] a mandibula méretviszonyainak, illetve az angulus szögének (gonion szög) változatossága és az életkor közötti összefüggést vizsgál-Érkezett: 2014. május 9. Elfogadva: 2014. május 21. * A közlemény írásakor a szerző hallgatói jogviszonyban állt a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karával.
