Fogorvosi szemle, 2014 (107. évfolyam, 1-4. szám)

2014-06-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 107. évf. 2. sz. 2014. 59-66.

Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki kar, Anyagtudomány és Technológia Tanszék, Budapest*

MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport, Budapest**

A fogászati implantátumok felületkezelésének csontintegrációra kifejtett hatásának új, kvantitatív mérési lehetőségei klinikai esetek kapcsán

DR. JOÓB-FANCSALY ÁRPÁD, DR. DIVINYI TAMÁS, DR. HUSZÁR TAMÁS, NAGY PÉTER', PAMMER DÁVID*, DR. BOGNÁR ESZTER*"

Az implantátum és a csontszövet kapcsolata a modern implantológia egyik kulcsfontosságú kérdése. Az implantátumokat esztergálással és ezt követő felületkezeléssel állítják elő. Az implantátumok másodlagos stabilitása a csontintegráció függvénye, amelyet a makro- és mikrofelületi morfológia befolyásol. A tanulmány célja az implantátumok felületeinek elemzésére szolgáló új mérési módszer kidolgozása. Kutatómunkájukban a szerzők Ti Grade 4 alapanyagból esztergálással készített 2 mm vastagságú korongokat, és ezekkel azonos alapanyagból készített Uniplant SP® típusú implantátumokat használtak. Ezeket 3 J impulzusenergiájú lézersugaras felületátolvasztással kezelték. Állatkísérletes (hisztológiai és hisztomorfometriai) vizsgálatokkal igazolták, hogy a nagyenergiájú lézersugaras felületátolvasztással kezelt korongok a csontintegráció szempontjából előnyösebbek, mint az esztergáltak. Kilenc év elteltével, 2013 októberében periimplantitis miatt eltávolításra került két darab implantátum. Ezekről sztereo- és pásztázó elektronmikroszkópos felvételeket készítettek. Megállapították, hogy az implantátumok lézersugaras felületátolvasztással kezelt csavarmenetein csontszövet található. Képelemző-szoftverrel meghatározták az implantátumok teljes, illetve csontszövettel fedett felületét. Az új mérési módszer alkalmas a csontszövettel nem, és az azzal fedett zónák kvantitatív és kvalitatív összehasonlítására.

Kulcsszavak: fogászati implantátum, lézersugaras felületkezelés, morfológia, csontintegráció

Bevezetés

A fogászati implantátumok jelenleg a foghiányok pótlásának legmodernebb eszközének számítanak. Fontos szempont, hogy az implantátumok fémes anyaga biokompatibilis és korrózióálló legyen. Kiemelkedő jelentőségű az implantátum felülete és a csontállomány között kialakuló mechanikai kapcsolat. Az implantálás sikeresnek tekinthető, amennyiben az implantátum felületén 70-80%-os Bone-Implant-Contact (BIC) alakul ki egy évvel a beültetést követően [1, 2], Napjainkban a fogászati implantátumok felületi morfológiájának vizsgálata, új felületkezelési eljárások kidolgozása és azok hosszú távú eredményességének megfigyelése az implantológiai kutatások középpontjában állnak [3]. A felület morfológiája fontos szerepet játszik a csontsejtekkel való kapcsolatban. Porózus felületeken, amelyek a csontszövet benövését lehetővé teszik, a csontos regeneráció gyorsabban következik be. A fogászati implantátumok porózusabb felülete tehát növeli a csonthoz való kötődési képességet. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban nem a porozitás mértéke, hanem annak minősége befolyásolja a csontintegrációt [3-6]. A fogászati implantátumok alapanyaga lehet Grade 2, Grade 4 és Grade 5 titán, valamint a Grade 5

Érkezett: 2014. január 22.

Elfogadva: 2014. április 22.

ELI változata [7]. A gyártástechnológia egyes elemei az esztergálás, illetve ezt követő felületkezelés [8], A leggyakrabban alkalmazott felületmódosító eljárások a homokfúvás, kémiai maratás, elektropolírozás, anódos oxidáció és a lézersugaras felületkezelés, illetve ezek együttes alkalmazása [2, 7, 9, 10]. Marina S. K. és mtsai cikkükben összefoglalják a titán alapanyagból készített fogászati implantátumok felületkezeléséhez alkalmazott lézersugaras berendezéseket és paramétertartományokat. Kutatómunkájukban a fogászati implantátumok felületkezeléséhez impulzus- és folyamatos üzemű lézersugaras berendezéseket alkalmaztak, eltérő hullámhossztartományokban és energiamennyiségekkel. Az elvégzett bakteorológiai vizsgálatok eredményei alapján megállapították, hogy egységes eljárás kidolgozása szükséges a lézersugaras felületkezelés hatásainak vizsgálatához [11], Park C. Y. és mtsai C02 és Nd:YAG lézersugaras kezeléssel módosították a titánból készült fogászati implantátumok felületét. Változtatták a megmunkáláshoz alkalmazott energia nagyságát, és SEM vizsgálatokkal összehasonlították a kezelt felületeket. Az implantátumok felületét egy referenciafelülethez hasonlították. Megállapították, hogy a lézersugaras felületkezeléssel módosított implantátumok kedvezően hatnak a csontintegrációra [12], Általános-