Fogorvosi szemle, 2014 (107. évfolyam, 1-4. szám)
2014-03-01 / 1. szám
31 FOGORVOSI SZEMLE ■ 107. évf. 1. sz. 2014. a csatornák kemo-mechanikai megmunkálása, amely az előírásoknak megfelelően 2,5%-os nátrium-hipoklorit oldattal és step-back technika alkalmazásával történt. Az első alkalommal a gyökércsatornákat nem lehetett teljesen kiszárítani, így a fogakat Ca(OH)2-pasztával és ideiglenes töméssel (CavitTM-W, 3M ESPE) zártuk le. Egy hét elteltével a 42, 31, 32 fogakban a csatorna kiszáríthatóvá vált. Laterál kondenzációs technikát alkalmazva, guttapercha csúcsok (Gutta Percha Points ACEONE-ENDO®) és sealer (AH Plus®, Dentsply) segítségével készítettük el a gyökértöméseket, majd a trepanációs nyílásokat üvegionomer cementtel (KetacTM Molar Easymix, 3M ESPE) zártuk le. A továbbra is váladékozó 41 fogba ismételten Ca(OH)2-paszta és ideiglenes tömést helyeztünk el. A CBCT-felvétel kiértékelése alapján (a ciszta nagy kiterjedése miatt) és az élő fogak vitalitásának műtét alatti sérülésveszélye miatt a következő ülésben a páciens 44, 43, 33-as fogainak trepanálása, vitálexstirpációja mellett döntöttünk. A fogak munkahosszainak meghatározását, tisztítását, tágítását és gyökértömését a korábban említetteknek megfelelő technikával, egy ülésben, lege artis végeztük. A 33 fogban a gyökércsatorna a fog középső részén kettéágazott. A bukkális és lingvális irányú csatornák külön-külön történő megmunkálása csak úgy volt lehetséges, ha az orifíciumot kellően szélesre preparáltuk. Ez biztosította a csatornák elkülönítését és a műszerek egyenes irányú bejutását. Az orientációt segítette, hogy a bukkálisan elhelyezkedő csatornába helyezve a gyökérkezelő műszert, annak manubriuma lingvál felé mutatott és fordítva. Először a nehezebben hozzáférhető bukkális, majd a hosszabb és tágabb lingvális csatorna gyökértömése készült el laterál kondenzációs technikával. Ebben az ülésben a 41 fog még mindig nem volt kiszárítható. Szájsebésszel történő konzultáció után a ciszta punkciója mellett döntöttünk. A ciszta legvékonyabb, vesztibuláris falán át szérum1-es tűvel történt a cisztabennék egy részének lecsapolása (3. ábra). A punkció után közvetlenül a 41 fog ismételt átöblítése és Ca(OH)2- pasztával való lezárása következett. Egy hét elteltével a csatorna kiszáríthatóvá és tömhetővé vált. Az elkészült gyökértömésekről kontroll röntgenfelvételt készítettünk (8b. ábra). Az endodonciai kezelés befejezésével kerülhetett sor a szájsebészeti beavatkozásra a SE Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján. A műtét során a mentum területén elhelyezkedő ciszta a vesztibulumban ejtett metszésből feltárásra került, melyet a 42-32 fogak gyökércsúcsainak rezekálása, majd a cisztaüreg marszupializációja követett. Az alsó frontfogak rezekciója a szakadékony, gyulladt cisztafal nehézkes, maradéktalan eltávolítása miatt vált szükségessé. A műtétet követő szövettani vizsgálat alapján a diagnózis cysta inflammata mandibulae lateris utrisque. A szájüreg részévé alakított ciszta üregét jodoformos gézcsíkkal tamponálták. A páciens a posztoperatív idő-3. ábra: Radikuláris ciszta punkciója szakban penicillin-származékot és NSAID-t kapott, valamint CHX tartalmú szájöblítő szerek segítségével fokozott szájhigiénét tartott fenn. A jodoformos gézcsík 2-3 naponként lett cserélve (4. ábra). A 3. hét elteltével obturátorhoz lenyomatvétel történt kemény konzisztenciájú C-szilikon (Zetaplus, Zhermack) segítségével (5. ábra). Az elkészült kemény akrilát obturátor megakadályozta az étel beékelődését, és az eltávolított ciszta üregének lefűződését (6. ábra). Az üreg gyógyulásával párhuzamosan redukálni lehetett az obturátort, amelynek viselésével a páciens 7 hónap után fel is hagyhatott. 4. ábra: Műtéti utógondozás 5. ábra: Lenyomat obturátorhoz
