Fogorvosi szemle, 2014 (107. évfolyam, 1-4. szám)
2014-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 107. évf. 1. sz. 2014. 29-33. Semmelweis Egyetem Konzerváló Fogászati Klinika, Budapest Semmelweis Egyetem Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest* Trauma következtében kialakult, több fogra kiterjedő, radikuláris ciszta komplex (endodonciai és szájsebészeti) ellátása Esetismertetés DR. DEMETER ANDREA, DR. BOGDÁN SÁNDOR*, DR. TÓTH ZSUZSANNA, DR. NEMES JÚLIA Kontrollvizsgálat és szájhigiénés kezelés céljából a klinikán jelentkezett páciensről a szerzők a kezelést megelőzően panoráma röntgenfelvételt készítettek, amelyen a 44-33 fogak területére kiterjedő, radikuláris cisztának imponáló periapikális léziót ismertek fel. A kórtörténetben gyermekkori traumás fogsérülés szerepelt, melyet panaszok hiányában fogorvos nem kezelt. A klinikai vizsgálat során a 41 fog elszíneződését lehetett megfigyelni. A bemutatandó esetben az endodonciai ellátást követően cisztosztómiára került sor, majd a posztoperatív időszakban obturátorral biztosították a ciszta üregének gyógyulását. A folyamatos kontrollvizsgálatok során észlelt csontregeneráció a komplex kezelés sikerességét bizonyítja. Az általános és fogászati anamnézis alapos felvétele és a körültekintő klinikai és radiológiai vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis felállításához, valamint a komplex fogászati kezelés megtervezéséhez. A fogorvos figyelmének a legkisebb elváltozásra és klinikai tünetre is ki kell terjednie. Ez az eset rávilágít az alapos fogorvosi vizsgálat és a patológiás elváltozások korai felismerésének fontosságára. Kulcsszavak: traumás fogsérülés, radikuláris ciszta, komplex ellátás, cisztosztómia, marszupializáció, obturátor Bevezetés A fogak traumás sérülése az epidemiológiai adatok szerint a 12 éves korosztályban 13,8%-ban fordul elő, a prevalencia fiúknál magasabb (17,1%), mint a lányoknál (10,6%) [8, 9], A fogat ért trauma következtében, annak vérellátása károsodást szenvedhet, mely a pulpa nekrózisát okozhatja [1]. A fogbél vérkeringésének leállásával, valamint a védekező mechanizmus megszűnésével a mikroorganizmusok szaporodásának megfelelő környezet alakul ki. A mikrobák és toxinjaik a periapikális térbe kerülhetnek, ahol sarjszövet-képződéssel járó krónikus periapikális gyulladást idéznek elő. Az ilyen gyulladásos folyamatok későbbi cisztaképződés alapját képezhetik [6, 18, 20], A radikuláris ciszta hámbélése a periapikális granulációs szövetben proliferáló Mallassez-hámból származik. Mai ismeretek szerint a T-sejt mediálta immunmechanizmusok fontos szerepet játszanak a granulóma cisztává történő átalakulásában [12, 16], A ciszta kötőszövetes fala dúsan erezett sarjszövet, bélése sajátságos, hálózatosán növekvő laphám. Az üregében a hámsejtek által termelt híg, szerózus folyadék található, amely gyulladás során zavaros, gennyes cisztabennékké alakul át [13, 19]. A falában sokszor meszesedés, úgynevezett hyalintestek, koleszterinkristályok és koleszterin-granulóma, vérzés esetén pedig hemosziderin is lehetnek [2, 19, 20], A fogbél elhalását követően kialakuló odontogén ciszta a radikuláris ciszta, amely általában tünet- és fájdalommentes. Ezt az elváltozást leggyakrabban egyéb okból készült röntgenfelvételen, véletlenszerűen ismerik fel [5, 19]. A ciszta belsejében termelődő folyadék hidrosztatikai nyomása következtében a környező csont, annak szerkezetétől függően, különböző mértékben felszívódik, destruálódik. Amikor a csontpusztulás a kortikálist is eléri, a perioszteum felől gyakran élénk, másodlagos csontosodás indul, megvastagítva ezen a területen a csontot, amely röntgenképen tojáshéjszerű köpenyként látható [19]. A ciszta növekedésével (évente kb. 5 mm/átmérő) párhuzamosan a fogak gyökerei széttolódhatnak, koronái egymás felé dőlhetnek [3, 19]. Az elhalt fog színe eltérhet az élő pulpával rendelkező fog színétől. Szenzitivitás vizsgálatra negatívan reagál, és vertikális irányú perkusszióra érzékeny lehet [5, 19], Érkezett: 2013. szeptember 26. Elfogadva: 2014. január 15.
