Fogorvosi szemle, 2013 (106. évfolyam, 1-4. szám)

2013-06-01 / 2. szám

68 FOGORVOSI SZEMLE ■ 106. évf . 2. sz. 2013. mg között ingadozó Medrol® dózist kap, és emellett a fenntartó terápia mellett tünet-, illetve panaszmentes, így lehetővé vált a 12-es fogon lévő fémkerámia korona mellett kialakult secunder caries kezelése is, a korona eltávolításával, és azonnali ideiglenes korona készíté­sével (8a, 8b. ábra). 8b ábra. A 12-es fognál a mély secunder cariese miatt a fémkerámia korona eltávolításra került és szék mellett ideiglenes csapos felépítés és korona készült. Összefoglalás Napjainkban egyre emelkedik azoknak a betegeknek a száma, akik olyan gyógyszeres, vagy akár egyéb ke­zelésben részesülnek, amelynek mellékhatásaként íny­megnagyobbodás fejlődhet ki. A fejlett országok ötven évnél idősebb lakosságának jelentős százaléka szív­érrendszeri betegség miatt tartós gyógyszeres keze­lés alatt áll, így sokan szednek valamilyen kalciumcsa­­torna-blokkoló gyógyszert, amely még az egyébként ép fogággyal rendelkező egyének körében is gyakran okoz ínyduzzanatot [23]. Ugyanakkor ennek a korosz­tálynak igen nagy százaléka tapadásveszteséggel járó fogágybetegségben is szenved [18]. A bemutatott idős férfipáciens esetében, a fibrotikus ínytömeget csak a reménytelen prognózisú fogak egy­idejű extractiójával kombinálva tudtuk megoldani, de vé­gül sikerült reménytelen antiszociális állapotát, bár tel­jes lemezes fogpótlással, de rendezni. Ma a szervtranszplantáltak esetében még mindig a leggyakrabban alkalmazott immunszupresszív szer a Cyclosporin-A, amely nagy gyakorisággal okoz ínyhi­­perpláziát különösen akkor; ha kalciumcsatorna-blok­­koló szerekkel kombinálják [21], Mivel a krónikus vese­betegek gyakran renalis hypertoniában is szenvednek, ez a gyógyszerkombináció majdnem mindig indokolt. Az utóbbi évtizedben több alternatív immunszupresszív szer jelent meg a szervtranszplantált betegek számá­ra (tacrolimus, sirolimus), de ezek ínyhiperpláziát oko­zó mellékhatásairól még kevés közlemény született. Egyes cikkek szerint ezek alkalmazása mellett ritkáb­ban fordul elő olyan súlyos ínyhiperplázia, mint a Cyc­losporin-A esetében [10]. Ugyanakkor abban a szak­­irodalom álláspontja egysége, hogy az ínyhiperplázia fontos rizikófaktora a plakk okozta ínygyulladás, viszont a szájhigiénia javításával és rendszeres professzio­nális szájhigiéniás kezeléssel ez javítható. Tehát na­gyon fontos a kardiológus, nefrológus, sebész, szívse­bész és a fogorvos/parodontológus együttműködése a szervtranszplantált betegek előkészítésében és gon­dozásában [10, 21]. A bemutatott vesetranszplantáción átesett fiatal nőbetegünk motivációja kiváló volt, a keze­lések és kontrollok érdekében rendszeresen, akár he­tente több mint 100 km-t utazott. Állapota az ínyműtétek után a folyamatos Cyclosporin-A terápia ellenére igen szépen javult és stabilizálódott, azonban tragikus, hir­telen halála végett vetett az addig sikeresnek mondható szupportív kezelésünknek. Harmadik páciensünk különös megjelenésű és lefo­lyású ínymegnagyobbodásának okáról csak sejtéseink vannak. Feltételezhető, hogy a hemolítikus anémiában szenvedő, politranszfundált páciensben graft versus host reakció alakulhatott ki, annak következtében, hogy a vérátömlesztésekkel minden alkalommal nagymeny­­nyiségű lymphocyta és egyéb immunocyta is bekerült a szervezetébe, felborítva a normál immunfolyamato­kat. Ilyen politranszfúziót vagy csontvelő őssejt-beülte­tést követő adverz reakciókról több közlemény is beszá­mol [28, 40]. A másik ok lehet bizonyos immunológiai alapon kifejlődő autoimmun vasculitis [37, 38]. Mind­emellett, betegünk állapota a lokális és szisztémás ke­zelés kombinációjának köszönhetően stabilizálódott, és az egyéves kontroli-vizsgálaton is ép parodontális álla­pottal jelent meg. Bár a szájhigiénia és az ínyduzzanat mértéke közötti összefüggést tekintve a szakirodalom álláspontja nem egységes, nagyon sok vizsgálat talált összefüggést az ínygyulladás mértéke és a gyógyszer okozta ínyduzza­nat között [10, 15, 21]. Az azonban egyértelmű, hogy a posztoperatív szakaszban a tökéletes egyéni száj­higiéniával, és rendszeres parodontális szupportív ke­zeléssel az ínyduzzanat kiújulásának veszélye jelentős mértékben csökkenthető [10], Irodalom 1. Albander JM.: Global risk factors and risk indicators for periodontal diseases. Periodontol 2000 2002; 29: 177-206. 2. Angelopoulus Ap, Goaz, P. W.: Incidence of diphenylhydantoin gin­gival hyperplasia. Oral Surg Med Oral Pathol 1972; 34: 898-906. 3. Barclay S, Thomson JM, Idle JR Seymour RA.: The incidence and severity of nifedipine-induced gingival overgrowth. J. Clin Periodon­­to/1992; 19: 311-314. 4. Bowman JM, Levy BA, Grubb RV.: Gingival overgrowth induced by diltiazem. Oral Surg, Oral Med Oral Pathol 1988; 65: 183-185. 5. Brown RS, Beaver WT, Bottomley WK.: On the mechanism of drug-induced gingival hyperplasia J Oral Pathol Med 20, 201, 1991. 6. Butler RT, Kalkwarf KL, Kaldhal WB.: Drug-induced gingival hy­perplasia: Phenitoin, cyclosporin and nifedipine. J Am Dent Assoc 1987; 114: 56-60. 7. Calne RY.: Cyclosporin-A in clinical organ grafting Transpl Proc. 1981; 13:349-358.

Next

/
Oldalképek
Tartalom