Fogorvosi szemle, 2013 (106. évfolyam, 1-4. szám)

2013-03-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 106. évf. 1. sz. 2013. 33-38. Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Orális Diagnosztikai Tanszék, Dento-alveoláris Sebészeti Osztály, Budapest „Osteobiol” és a Magyarországon alkalmazott csontpótló anyagok (irodalmi összefoglalás) DR. KIVOVICS MÁRTON A szerző munkájának első részében a csontpótlókkal kapcsolatos, magyar szerzők által írt dolgozatokat tekinti át. A Fogorvosi Szemle hasábjain az elmúlt tíz évben (2001-től 2011-ig) 12 csontpótlással kapcsolatos cikk jelent meg. Az irodalomkutatás során egyéb, magyar nyelvű folyóiratokban 11 dolgozatot találtunk. A magyar szerzők által írt, kül­földi folyóiratokban megjelent cikkek száma 34. A publikációk saját csonttal, bovin eredetű és szintetikus csontpótlókkal kapcsolatos eredményekről szóltak. Az irodalmi adatok összevetése alapján megállapíthatjuk, hogy mind a ß-trikälcium-foszfät, mind a többi csontpótló töb­­bé-kevésbé megfelelő eredményt biztosít. Abban az esetben, ha nagyobb csontdefektus kiegészítéséről van szó (na­gyobb cysták feltöltése, sinus elevatio) a ß-trikälcium-foszfät jobb késői eredményeket mutat, már ami a „rebuilding”-re vonatkozik. Ezt a megállapítást a histologiai és histomorphometriai vizsgálatok messzemenően alátámasztják. A szerző bemutat egy Magyarországon még új csontpótló anyagot, az „Osteobiol” családot, amely az előbbiektől elté­rően állati eredetű csont mellett kollagént is tartalmaz. Összefoglalja továbbá az „Osteobiol” és más csontpótló anya­gokkal kapcsolatos anyagtani ismereteket. Kulcsszavak: csontpótló anyagok, csontpótló eljárások, arcüreg-augmentáció, hidroxil-apatit, ß-trikäcium-foszfät, kolla­gén, szövettan, hisztomorfometriai analysis Munkánkat több részben kívánjuk közölni. Az első rész­ben a csontpótlókkal kapcsolatos, magyar szerzők által írt dolgozatokat foglaljuk össze. Nem törekszünk kriti­kai feldolgozásra, csupán a legfontosabb közleménye­ket említjük meg. A továbbiakban egy, Magyarországon még új csont­pótló anyagot, az „Osteobiol” családot kívánjuk bemu­tatni. Ezután az ezekkel kapcsolatos gyakorlati tapasz­talatainkat, eredményeinket ismertetjük. Az arc-, állcsont- és szájsebészetben a csontpótlás­nak a következő indikációi vannak: az állcsont- és száj­­padhasadékos, illetve más fejlődési rendellenességben szenvedő betegek ellátása, a trauma, infekció, vagy műtéti beavatkozás következtében kialakult csontdefek­tusok gyógyítása, és a preprotetikai szájsebészeti be­avatkozások. Az indikációk közé tartozik az implantációt megelőzően vagy azzal egy ülésben végzett csontpótlá­sok (sinus elevatio, GBR, Guided Bone Regeneration, fogeltávolítást követő alveolus prezerváció) és a paro­­dontális regenerációs technikák. [6, 16, 22] A szakirodalomban többféle csontpótló anyag és eljárás található. A csontpótlás gold standardja a sa­ját csont, mely leginkább teljesíti az ideális csontpótló anyaggal szemben támasztott követelményeket. Az au­togén csont vázként szolgál az újonnan kialakuló csont­szövet számára, emellett forrása azoknak a faktoroknak és mesenchymális őssejteknek, melyek szükségesek a csontseb gyógyulásához. Az autogén csont hátrányai közt meg kell említenünk esetleges felszívódási hajla­mát és a vételi hely morbiditását. [1, 5, 16, 21, 32, 33, 34, 47] Allograftnak nevezzük azt a transzplantátumot, mely ugyanazon faj más egyedéből (emberből) származik. Xenograftnak nevezzük azt a transzplantátumot, mely más faj egyedéből származik. Alloplasztikus anyagnak nevezzük azt a csontpótló anyagot, melyet szintetiku­san állítanak elő. [1, 5, 16, 21, 32, 33, 34, 47] A Fogorvosi Szemle hasábjain az elmúlt 10 évben 12 csontpótlással kapcsolatos cikk jelent meg [2, 18, 53, 54, 64, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72], Az irodalomkutatás során más magyar nyelvű folyóiratok közül az Orvosi Hetilapban 6 [3, 14, 20, 30, 31, 51], a Magyar Állator­vosok Lapja ban 2 [23, 25], az Acta Veterinaria Hun­­garicában 1 [24], a Kisállatpraxisban 1 [26] és a Gyógy­szerészeiben 1 [55] dolgozatot találtunk. A Fogorvosi Szemlében olvasható cikkek közül 2 állatkísérletes ku­tatás [53, 72], a többi klinikai tanulmány. A klinikai tanul­mányok között 7 klinikai vizsgálat [2, 18, 54, 64, 66, 68, Érkezett: 2012. július. 9. Elfogadva: 2012. augusztus 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom