Fogorvosi szemle, 2013 (106. évfolyam, 1-4. szám)

2013-03-01 / 1. szám

30 FOGORVOSI SZEMLE 106. évf. 1. sz. 2013. ran csak panoráma, oldalirányú és posteroanterior teleröntgenek alapján igyekeznek felismerni a TMI be­tegségeket, így 2D felvételek alapján értékelnek 3D anatómiai struktúrákat. Ennek lehetséges következ­ménye a torzítás és a craniofacialis komplexum diffe­renciált nagyítása [1], ami csökkent mérési pontosság­hoz és helytelen diagnózishoz vezethet. A hagyományos röntgenvizsgálat nem nagyon hasz­nálható a csonterózió megítélésére, különösen a be­tegség korai szakaszában. Az ultrahang alkalmasabb a kopások kimutatására és a synovitis megítélésére. Az MRI a legérzékenyebb módszer a korai szerkezeti károsodások felderítésére és nyomon követésére JIA- ban, beleértve a csont károsodásait és az azt megelőző jeleket, mint a synovitis, csontvelőödéma vagy osteitis, vagy az inak és szalagok eltéréseit. A kompakt méret és a viszonylag alacsony sugárdó­zis a CBCT-t különösen alkalmassá teszi a craniofa­cialis terület vizsgálatára, beleértve a TMI vizsgálatát is. A CBCT képalkotása több ponton is eltér a hagyo­mányos CT-étől: a beteg általában nem hanyatt fekszik, a létrejövő kép voxel (térfogat elem) formátumban van, az elnyelt dózis lényegesen alacsonyabb, és a készü­lék könnyen elérhető és olcsóbb. A CBCT készülék kúp alakú röntgensugárnyalábot használ a hagyományos lineáris sugár helyett, és így nyer képeket a koponya csontjairól. A hagyományos CT egy sor egymást követő szeletet hoz létre, míg a CBCT térfogati adatokat nyújt, ami lehetővé teszi az állcson­tok, condylus mandibulae és a TMI 3D rekonstruk­cióját. Az OP felvételen a sugárforrás és a film közé eső összes struktúra egymásra vetül. A CBCT-vel lehetsé­ges e struktúrák elkülönítése. A CBCT-vel összehasonlítva, a hagyományos CT és az MRI hátránya, hogy jóval időigényesebb vizsgálat és a gyermekek részéről jelentősebb együttműködést igényel. Ez különösen kisgyermekek esetén probléma, ahol általános érzéstelenítésre vagy szedációra lehet szükség. A CT és MRI vizsgálatok végzése különösen nehéz olyan betegek esetében, akik nem tudnak hosz­­szú ideig ülni vagy mozdulatlanul maradni. Ezzel szem­ben a CBCT elvégezhető 10-40 másodperc alatt az áb­rázolandó régiótól és a kívánt felbontástól függően. A betegség lefolyását módosító aggresszív kezelés korai megkezdése és optimális beállítása igen sikeres­nek bizonyult a visszafordíthatatlan ízületi károsodás megelőzésében. Ezért a pontos és korai diagnózis és a kórlefolyás érzékeny nyomon követése elengedhe­tetlen. Az olyan fejlett képalkotó technológia, amely ké­pes azonosítani az erozív ízületi károsodás legcseké­lyebb nyomát is, lehetővé teheti a jövőbeni strukturális és funkcionális romlás megítélését. Elemzések erős korrelációt találtak a mandibulafél és az azonos oldali ramus között. Következésképpen a condylaris károsodás egyoldalúan jelentkezik, csök­ken a ramus növekedése és az állkapocs az érintett irányba deviál. [15, 22] Az ellenoldali fejecs normális fiziológiás növekedést mutat. Nem volt szignifikáns korreláció az érintett condylus és az azonos oldali mandibulafél között. Ennek oka, hogy a mandibulatest különböző módon nő: a ramus növekedése az ízületi porctól függ, így ha ez megsérül, a mandibula növe­kedése is megváltozik. Ami a symphysist illeti: mind a női, mind a férfibetegek jelentős növekedési válto­zást mutattak a lágy szövetek és a csont tekintetében a symphysis régiójában. Következtetés A JIA-ban szenvedő betegek esetében a temporoman­dibularis ízületi érintettség gyakran tünetmentes, és így vezethet súlyos craniofacialis növekedési zavarokhoz és az arc deformitásához, ha nem kezelik a kezdeti sza­kaszban. A TMI arthritis JIA betegekben nehéz diag­nózis a betegség korai szakaszában, mivel viszonylag tünetszegény. A kóros folyamat befolyásolhatja a növe­kedést jóval azelőtt, hogy radiológiai eltérések lennének észlelhetők. A TMI diszfunkció egyik klinikai jele vagy j tünete sem jelzi előre a TMI csontos károsodását. A CBCT hasznos információkat nyújt kiegészítve a klinikai és laboratóriumi vizsgálatokat a JIA diagnó­zisának és kezelésének tekintetében. A CBCT-vel bi­zonyítottan TMI károsodásban szenvedő betegek nem azonosíthatók megbízhatóan klinikai vizsgálattal. A CBCT előrelépést jelent a fejecs és a mandibula morfológiai elváltozásainak számszerűsítése terén, továbbá pontos képet ad ezen struktúrákról JIA-ban, és lehetővé teszi valódi térfogatmérések elvégzését a mandibula egyes részein. A CBCT és a 3D-s diag­nosztikai protokoll használata fiatal JIA-ban szenvedő betegek esetén lehetővé tette megbízható, pontos és precíz kvantitatív és térfogati képek készítését a con­­dylusról és mandibula egyes részeiről és ezek térbeli kapcsolatairól. Irodalom 1. Alexiou K, Stamatakis H, Tsiklakis K: Evaluation of the severity of temporomandibular joint osteoarthritic changes related to age using cone beam computed tomography. Dentomaxillofac Radiol 2009; 38 (3): 141—147. 2. Bellintani C, Ghiringhelli P, Gerloni V, Gattinara M, Farronato G, Fantini F: Temporomandibular joint involvement in juvenile idiopathic arthritis: treatment with an orthodontic appliance. Reumatismo 2005; 57 (3): 201-207. 3. Cevidanes LH, Styner MA, Proffit WR. Image analysis and super- I imposition of 3-dimensional cone-beam computed tomography mod- I els. Am J Orthod Dentofacial Orthop 2006; 75 (6): 895-903. I 4. Corradi A, Tramontana F, Lomater C: Atrite reumatoide giovanile: I diagnostic per immagini. Riv Ital Pediatr 1994; 2 (5): 68-80. 5. Farman AG, Scarfe WC: The basics of maxillofacial cone beam computed tomography. Semin Orthod 2009; 15: 2-13. j 6. Farronato G, Carletti V, Maspero C, Farronto D, Giannini L, Bellintani C: Craniofacial growth in children affected by juvenile idiopathic arthritis involving the temporomandibular joint fuctional I therapy management. J Clin Pediatr Dent 2009; 33 (4): 351-357.

Next

/
Oldalképek
Tartalom