Fogorvosi szemle, 2012 (105. évfolyam, 1-4. szám)

2012-03-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 105. évf. 1. sz. 2012. 3-8. Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Fogászati és Szájsebészeti Klinika, Pécs* Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészség-gazdaságtani, Egészségpolitikai és Egészségügyi Menedzsment Tanszék, Pécs** A fogászati ellátás egészségbiztosítási finanszírozása Magyarországon DR. MARADA GYULA,' DR. NAGY ÁKOS,' DR. BENKE BEÁTA," DR. BONCZ IMRE" A dolgozat célja bemutatni a fogászati ellátás egészségbiztosítási (közösségi) finanszírozásának aktuális adatait. Az értékelés bázisát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szerveivel finanszírozási szerződéses viszonyban álló, fogászati alapellátást, szakellátást, egyetemi - kiemelt szintű - ellátást végző fogorvosi szolgálatok, járóbeteg-szakellátások és fekvőbeteg osztályok 2006-2008. évi teljesítményjelentései képezik. A vizsgálatban az OEP adatait használták a szerzők, a 2006-2008. közötti időszakra vonatkozóan. Hazánkban 2008. év végén 3378 szolgálat végzett fogászati alap- és szakellátást. Ezek mellett 17 fekvőbeteg osztály áll rendelkezésre 154 ággyal, ami kiegészül az ehhez kapcsolódó járóbeteg-szakellátással. Az alap- és szakellátás kap­csán az említett évben 7,6 millió esetet láttak el, illetve 23,6 millió beavatkozást végeztek. A teljes, fogászati célú kiadás 2008-ban 24,92 milliárd forint volt. Magyarországon legmagasabb az alapellátást végzők juttatása és legalacsonyabb az aktív járóbeteg szakellátásoké. A teljes fogászati célú kiadások az egészségbiztosítási kiadásoknak mintegy 2%-a, és a vizsgált periódusban nem mó­dosult számottevően. Kulcsszavak: finanszírozás, fogászati ellátás, egészségbiztosítás Bevezetés Az egészségügy, és ezen belül a fogászat finanszírozá­sa sokat vitatott kérdés ma Magyarországon. A jelenle­gi rendszerben az ellátók két nagy csoportra oszthatók [6, 14J. Első csoportba tartoznak az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztárral (OEP) szerződött szolgáltatók, míg a második csoportot a magánorvosi ellátás kere­tében működő praxisok teszik ki. Az első csoportba tar­tozó fogorvosok költségeit elsősorban az OEP téríti a 43/1999. (III. 3.) Kormányrendelet szerint. Ennek meg­felelően az elvégzett beavatkozásokat megfelelő for­mában jelentik a társadalombiztosító felé. Végezhetnek azonban ezen kívül is járóbeteg-ellátást, amelynek díja az ellátott pácienst terheli. Egyre nagyobb népszerű­ségnek örvend a különböző egészségpénztárak által kínált támogatási forma [1]. Ez a támogatás szintén igénybe vehető a nem OEP finanszírozott ellátásokra. Ez utóbbi két finanszírozási forma áll döntően rendelke­zésére az OEP szerződéssel nem rendelkező praxisok számára is. Ezekben az esetekben az ellátás jelentésé­nek formája lényegesen eltérő. Ennek eredményeként nem is rendelkezünk átfogó részletes statisztikákkal az érintett szolgálatok betegellátási adataira vonatkozóan [11]. Érkezett: 2010. augusztus 23. Elfogadva: 2011. április 18. A magyarországi fogászati ellátás két forrásból való­sul meg: a közfinanszírozott ellátás az OEP révén illet­ve a magánforrások finanszírozott ellátássaiból [9, 14], Dolgozatunk témáját az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott ellátások elemzése jelenti. Az OEP finanszírozásnak két fő összetevője van. A na­gyobbrészt az egészségügyi ellátás után tételesen az Egészségügyi Alapból történő díjfizetés teszi ki (fee for service). A másik finanszírozási forma a fix díj (bázis­finanszírozás). A bázisfinanszírozás számítása döntő­en a praxisban lévő lakosságszámra, illetve kor szerinti összetételére épül. A fogászati alapellátásban a fogá­szati szolgálat a területi ellátási kötelezettség szerint a szolgálathoz tartozó - és a szerződésben megálla­pított - lakosok számától függően a korcsoportonkénti szorzóval korrigált pontszám alapján havi alapdíjas fi­nanszírozásban részesül. A díjfizetés alapjául szolgá­ló korcsoportos pontszám értéke jelenleg (2010. július) 34,4 Ft/hó. Ettől eltérő módon, de ugyancsak havidíj­ra jogosult az egyetemi képzést végző intézmény is. A szakellátást nyújtó rendelések, heti 30 órás rendelési idő esetén 1900 pontnak megfelelő összegű havi alap­díjra jogosultak [7, 10, 13]. A fogászati ellátás finanszí­rozási és egészségpolitikai vonatkozásai nemzetközi viszonylatban is egyre nagyobb jelentőségűek [3, 4, 16, 17, 18].

Next

/
Oldalképek
Tartalom