Fogorvosi szemle, 2012 (105. évfolyam, 1-4. szám)
2012-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 105. évf. 1.SZ. 2012. 2.5 VII. táblázat mutatja vizsgálati csoport, nem és életkor szerinti bontásban, valamint a teljes mintán. Mint látható, a határon inneni értékek minden részkérdésben megportok vonatkozásában egyetlen részkérdés esetén sincs matemataikai értelemben szignifikáns különbség (kétmintás t-próba). IX. táblázat A vizsgált csoportok DBS-kérdőív részkérdés-értékei életkor szerint (átlag; n=201; 91 ffi, 110 nő, 144 hat.in., 57 hat.túl, átlagéletkor: 44 ±16) A fogorvosok: 0-20 21-40 41-60 61-Összes 1. nem szeretik a kérdéseket 3,55 3,32 3,48 3,52 3,38 2. fogorvosok siettetnek 3,38 3 3,23 3,42 3,22 3. fogorvosok nem magyaráznak 3,5 3,51 3,61 3,66 3,62 4. fogorvosok nem figyelnek 4,03 4,05 4,18 4,09 4,10 5. fogorvosok öntörvényűek 4,05! 4.24! 4,2! 4,26 ! 4,14 ! 6. fogorvosok bűntudatot keltenek 3,27 3,05 3,4 3,47 3,32 7. fogorvosi őszinteség 3,88 3,51 3,78 3,76 3,72 8. fogorvosok nevetségessé tesznek 4,61 ! 4,27 ! 4,43! 4,47! 4,40 ! 9. nem vesznek komolyan 3,5 3,37 3,65 3,64 3,55 10. fogorvosok félelmet gúnyolnak 4,72 ! 4,51 ! 4,6 ! 4,52 ! 4,45 ! 11. fogorvosi képzettség aggaszt 2,94 3,86 3,6 4,11 3,73 12. kezelést nem szakítja meg 3,94 3,86 3,90 4,26 ! 3,98 13. székben nincs bátorságom szólni 3,38 3,02 3 3.54 3,28 14. nem szeretek kérdezni 3,44 3,54 3,65 3,33 3,47 15. fogaim rossz híre gátol 4,27! 4,54! 4,58! 4,28 ! 4,35 ! haladják a határon túli értékeket. A nők értékei egy kivétellel minden esetben magasabbak a férfiak értékeinél. Életkor vonatkozásában az látható, hogy a 20 év alatti és a 60 év feletti korsztály értékei magasabbak a 20-60 év közé eső korosztályokhoz képest. A határon inneni és túli populáció értékei között szignifikáns különbséget látunk a 1. 2. és 4. részkérdéseknél (kétmintás t-próba, p<0.05). A nemek és korcsoportok vonatkozásában egyetlen részkérdés esetén sincs matemataikai értelemben szignifikáns különbség (kétmintás t-próba). A DBS skála részkérdéseinek alakulását a Vili. és IX. táblázat mutatja vizsgálati csoport, nem és életkor szerinti bontásban valamint a teljes mintán. Ellentétben a korábbi hazai populáción végzett mérésekkel a négy legerősebben kifogásolt részkérdés közül egyetlen egy sem utal időnyomásra, vagyis olyan helyzetre, amikor a fogorvos idő szűkében kénytelen dolgozni (ami a korábbi mérésekben a legnagyobb problémát jelentette [9, 13]). Ugyanakkor minden kifogásolt kérdés legalább is kommunikációs zavarra, bizalomhiányra, illetve az orvos beteg kapcsolat zavarára utal. A 15. részkérdésre adott magas pontszám egyben arra is utal, hogy ez egy vélhetően rossz fogazati státuszú populáció. A határon inneni és túli populáció értékei között szignifikáns különbséget látunk a 13. és 15. részkérdéseknél (kétmintás t-próba, p<0.05). A nemek szerinti bontásban matematikailag is szignifikáns a különbség a 13. és 14. részkérdéseknél (kétmintás t-próba, p<0.05). A korcso-Megbeszélés Az I. táblázat adatai igazolni látszanak, hogy az alanyok együttműködése megfelelő volt, és a kérdőíveket kellő odafigyeléssel töltötték ki. Ennek fényében különösen érdekes a II. táblázat azon adata, miszerint a korábbi hazai méréshez képest [9] feltűnően alacsony a DBS skála korrelációja a fogászati félelem skálákkal. Mivel a DBS skála a fogorvos-beteg kapcsolat különböző paramétereit vizsgálja [9], ez az adat feltehetően arra utal, hogy a vizsgált populáció esetén az orvos-beteg kapcsolati minták nem kellően változatosak ahhoz, hogy a DBS skálán differenciált mintázatok jelenhessenek meg. Ennek vélhető oka az lehet, hogy egy a „külvilágtól” nagy mértékben elszigetelt közösség került vizsgálatra, így könynyen elképzelhető, hogy akár az egész vizsgált populáció ugyanahhoz a fogorvoshoz jár. A II. táblázat adataiból az is kitűnt, hogy a korábbi mérésekhez képest [4, 5, 8, 9] alacsony a fogászati skálák (fogászati félelem skálák és a fogorvos-beteg viszonyt elemző DBS) korrelációja a szorongásskálákkal. Ez arra utalhat, hogy a fogászati félelem szintet jelen esetben nem annyira a pszichoszociális nyomás, hanem a fogorvosi ellátás színvonala határozza meg. Ezt támasztja alá az a III. táblázatban szereplő adat is, mely szerint a DBS skála érték az egész vizsgálati mintán emelkedett, vagyis a fogorvosbeteg kapcsolat vélhetően nem optimális. Ez lehet az oka annak, hogy a IV. és V. táblázat adatai szerint az alanyok fogászati félelmének struktúrájában bizonyos mér
