Fogorvosi szemle, 2012 (105. évfolyam, 1-4. szám)
2012-03-01 / 1. szám
20 FOGORVOSI SZEMLE ■ 105. évf. 1. sz. 2012. lag a Magyar Köztársaság területén zajlott, a magyar és a szlovák oldalon élő alanyok egyaránt egy, a magyar oldalon felállított kérdezősátorban töltötték ki a kérdőíveket. A vizsgálatot a Semmelweis Egyetem Regionális, Intézményi és Kutatásetikai Bizottsága jóváhagyta (TUKEB 89/2008). Az alanyok szociológiai-demográfiai adatait (nem, kor, családi állapot, állampolgárság) adatgyűjtő lapon rögzítettük. A fogászati félelem-értékeket a Dental Axiety Scale (DAS [2, 3]) a Dental Anxiety Question (DAQ [15]) valamint a Dental Fear Survey (DFS [11, 12]) magyar nyelvű változataival [6, 7] mértük. Egy, a DAS és a DAQ skálák összevonásával létrehozott kombinált fogászati félelem-skálát (DASQ) [1 ] is alkalmaztunk. Előbbiek mellett Háttér Skála („Háttér” [4, 5]) segítségével mértük az alanyok elképzelését a környezetükben élők fogászati félelem-szintjéről. A Dental Beliefs Survey (DBS [14]) magyar verziójával [9] vizsgáltuk az alanyok fogorvosbeteg kapcsolatról alkotott véleményét is. A Spielbergerféle szorongásskála (Spielberger’s State and Trait Anxiety Inventory; STAI-S és STAI-T változatai [18]) magyar verziójának [16, 17] segítségével mértük az alanyok állapoti (STAI-S) és alkati (STAI-T) szorongásszintjét is. Az adatokat „Statistica 8” (Stat Soft, USA) típusú szoftverrel dolgoztuk fel. Az elemzéshez Chronbach alfa és Pearson korrelációsérték-meghatározást, valamint egyirányú varianciaanalízist (egyirányú ANOVA, kétmintás t-próba) végeztünk. A minimálisan elvárt szignifikanciaszintet p s 0.05 értéknél jelöltük meg. Eredmények Az egyes kérdőívek Chronbach alfa értékeit az I. táblázat foglalja össze. Az egy kérdésből álló DAQ és a nem minden részkérdés megválaszolását „elváró” Háttérskálák esetén a Chronbach alfa érték nem értelmezhető, ezért a táblázat ezeket nem tartalmazza. Mint látható, az értékek magasak, és megfelelnek a korábbi hazai adatoknak [4, 5, 8], Ez arra utal, hogy mind az alkalmazott kérdőívek, mind az alanyok együttműködése megfelelő volt a mérés során. A kérdőívek egymás közötti Pearson-korrelációita II. táblázat mutatja. Mint látható, a fogászati félelem kérdőívek (DAS, DAQ, DASQ, DFS) egymás közötti korrelációi a korábbi mérésekben megszokotthoz [4, 5, 8, 9] képest kissé alacsonyabbak, de még mindig meghaladják a szorongásskálák között mérhető korrelációs értéket. Feltűnően alacsony viszont a DBS skála korrelációja a fogászati félelem-skálákkal, illetve a fogászati skálák (fogászati félelem-skálák és a fogorvos-beteg viszonyt elemző DBS) korrelációja a szorongásskálákkal. III. táblázat az egyes kérdőívek átlagos pontszámát mutatja a teljes mintán, valamint vizsgálati csoport, nem, korcsoport és családi állapot szerinti bontásban. A fogászati félelem-skálák (DAS, DAQ, DASQ, DFS) és szorongásskálák (STAI-S, STAI-T) értéke nagyjából megfelel a magyarországi korábbi mérési értékeknek [4, 5, 8, 9], bár a STAI-S érték kissé emelkedett a határon inneni populációnál. A DBS érték mindkét populációnál, a Háttérskála-érték pedig a határon inneni populációnál a szokásosnál [4, 5, 9] magasabb értéket mutat. I. táblázat Az alkalmazott kérdőívek Chronbach alfa-értéke (n = 201) DAS DASQ DFS DBS STAI-S STAI-T 0,883 0,906 0,957 0,845 0,903 0,857 Rövidítések: DAS: Dental Anxiety Scale; DASQ: DAS+Dental Anxiety Question; DFS: Dental Fear Survey; DBS: Dental Beliefs Survey; STAI-S: Spielberger’s Anxiety Scale State Version; STAI-T: Spielberger’s Anxiety Scale Trait Version Az alkalmazott kérdőívek Pearson-korrelációi (n = 201; ps 0,05) II. táblázat DAS DAQ DASQ DFS HÁTT DBS STAIS STAIT DASDAQ 0,74-DASQ 0,91 0,82-DFS 0,70 0,79 0,78-HÁTT-0,04-0,03-0,04-0,03-DBS 0,20 0,14 0,18 0,16-0,07-STAIS 0,18 0,12 0,16 0,22-0,06 0,10-STAIT 0,26 0,19 0,24 0,29-0,08 0,17 0,61-Rövidítések: DAS: Dental Anxiety Scale; DAQ: Dental Anxiety Question; DASQ: DAS+DAQ; DFS: Dental Fear Survey; Hátt: Háttér Skála; DBS: Dental Beliefs Survey; STAI-S: Spielberger’s Anxiety Scale State Version; STAI-T: Spielberger’s Anxiety Scale Trait Version
