Fogorvosi szemle, 2012 (105. évfolyam, 1-4. szám)

2012-03-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE

105. évf. 1.SZ. 2012.

11

tikai problémái merültek fel. A leggyakrabban diagnosztizált és szövettanilag megerősített elváltozás a cysta radicularis volt (42 eset). Gyakori volt a fibroma (37 eset), a granulációs szövet, sarjszövet (31 eset), a mucokele (22 eset) (1. ábra) és a granuloma fissuratum (17 eset). Ritkábban előforduló laesiók: epulis (2. ábra), idegen-2. ábra. Epulis granulomatosa

test, idegentest granuloma, papilloma, haemangioma, verruca vulgaris pleiomorph adenoma, schwannoma, csontsequester, odontoma, lichen ruber planus. 55 eset-3. ábra. Cysta follicularis a jobb alsó bölcsességfogon

ben cysta volt a szövettani diagnózis. 42 esetben cysta radicularis, 7 esetben cysta follicularis (3. ábra), 4 esetben cysta residualis és 2 esetben keratocysta miatt végeztünk műtétet. A kisnyálmirigy biopsziák tekintetében az esetek 44,5%-ában igazolódott a benignus lymphoepithelialis laesio diagnózisa.

Következtetések, megbeszélés

A kezelési tervünket ritkán változtatta meg a szövettani diagnózis. Előfordult, hogy kezelési tervünket kis mértékben befolyásolta a szövettani lelet. Jó példa erre egy

eset, amikor radicularis cysta klinikai diagnózis mellett a szövettani vizsgálat keratocystát mutatott ki. Ebben az esetben a laesio gyakori recidiva-hajlama miatt betegünket szorosabban kontrolláltuk. Hasonlóképpen jártunk el, amikor az alsó ajakból kimetszett és lipomának imponáló elváltozás szövettani diagnózisa pleiomorph adenoma lett.

A szövettani diagnózis nagymértékben is befolyásolhatja kezelési tervünket. Erre példa, hogy egy esetben kisnyálmirigy-biopszia szövettani vizsgálata során lymphoma gyanúja merült fel, ekkor betegünket onkológiai intézetbe irányítottuk. Előfordulhatnak korai malignus tumorok parodontális gyulladásos tasakokban, melyek kimetszése után gondos szövettani feldolgozás indokolt. Lehetséges továbbá, hogy fogeltávolítás során, a periapikális gyulladást utánzó lágyrész szövettanilag korai állcsont daganatnak, vagy malignus tumor metasztázisának bizonyul [9],

Bár a makroszkópos diagnózisok igen magas százalékban megegyeznek a szövettani leletekkel, mégis elengedhetetlen a szövettani diagnózisok folyamatos figyelemmel kísérése, mivel olykor a szövettani diagnózis megváltoztathatja kezelési tervünket.

Irodalom

1. Avelar RL, Antunes AA, Carvalho RW, Bezerra PG, Oliveira Neto PJ, Andrade ES: Odontogenic cysts: a clinicopathological study of 507 cases. J Oral Sei 2009; 51: 581-586.

2. Canto AM, Müller H, Freitas RR, Santos PS: Oral lichen planus (OLP): clinical and complementary diagnosis. An Bras Dermatol 2010; 85: 669-675.

3. Ismail SB, Kumar SK, Zain RB: Oral lichen planus and lichenoid reactions: etiopathogenesis, diagnosis, management and malignant transformation. J Oral Sei 2007; 49: 89-106.

4. Kalmar JR, Allen CM: Differential Diagnosis of Oral Disease. In Miloro M (szerk.): Peterson’s principles of oral and maxillofacial surgery. BC Decker Inc. Hamilton, London, 2004. 563-574.

5. Laskaris G: Pocket Atlas of oral diseases Thieme. Stuttgart-New York, 2006.

6. Oliver RJ, Sloan P, Pemberton MN: Oral biopsies: methods and applications. Br Dent J 2004; 196: 329-333.

7. Sano SM, Quarracino MC, Aguas SC, Gonzalez EJ, Harada L, Krupitzki H, Mordoh A: Sensitivity of direct immunofluorescence in oral diseases. Study of 125 cases. Med Oral Patol Oral Cir Bucal 2008; 13: E 287-291.

8. Stenhouse D: Tissue sampling and soft tissue lesions. In Wray D, Stenhouse D, Lee D, Clark JEA (szerk.): Textbook of general and oral surgery. Elsevier Science Limited, London, 2003: 257-262.

9. Suba Zs: Orális és Maxillofaciális Patológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2011.

10. Williams PM, Poh CF, Hovan AJ, Ng S, Rosin MP: Evaluation of a suspicious oral mucosal lesion. J Can Dent Assoc 2008; 74: 275-280.