Fogorvosi szemle, 2012 (105. évfolyam, 1-4. szám)
2012-09-01 / 3. szám
110 FOGORVOSI SZEMLE ■ 105. évf. 3. sz. 2012. felületet jelent a szájüregben, és ezeken a területen igen nagy számban találhatók azok a baktériumok, amelyek a rossz lehelet kialakulásáért felelősek [12]. A nyelv tisztítására számos módszer és segédeszköz áll rendelkezésre. Nem szabad elhanyagolni a megfelelő fogmosási technika, valamint a fogselyem, superfloss, interdentális kefék használatának bemutatását és megtanítását sem, itt hangsúlyozzuk a rendszeres kontroll vizsgálatok fontosságát [11], Mivel a páciensek nagy részének a megfelelő szájhigiéné elsajátításához több alkalom szükséges, a pácienseket rendszeresen instruálni, motiválni kell. Az ellenőrzések alkalmával ellenőrizni lehet az állapotuk javulását. Az előbbiekben a szájüreg átlagos, általános fizikális tisztításáról volt szó. A halitózis kezelésében a mechanikus tisztítás ugyan fontos, de többnyire nem elégséges a megfelelő eredmény eléréséhez. A halitózis megszüntetéséhez szükség van mind mechanikus, mind kémiai tisztításra, dezinficiálásra is [1]. A halitózis kezelésében a különböző vegyületek alkalmazásának célja a szájüregben található kellemetlen szagú kénvegyületeket termelő baktériumok számának csökkentése, a VSC-k kialakulását segítő enzimek gátlása, valamint a már kialakult VSC-k semlegesítése. A klórhexidin talán a legtöbbet alkalmazott szer a halitózis kezelésében [7, 9, 21,31], Hatásmechanizmusát tekintve, pozitív töltésű, felületaktív molekula, melyet a baktériumsejtek gyorsan adszorbeálnak, majd a sejtmembránjuk permeabilitása megváltozik. A klórhexidin lipofil csoportjai a sejt lipoprotein membránjának dezorientációját okozzák, ezáltal a sejtmembrán ozmotikus képessége károsul. Akadályozza a baktériumsejtek anyagcseréjét a sejtmembránon keresztül. Szájöblítőkben használt koncentrációi általában 0,2%-0,05%, de hosszú távú használata többek között fogelszíneződést és ízérzési zavarokat okozhat. A cink-laktát elsődlegesen a plakk kénhidrogén-termelő baktériumai ellen irányul, így csökkenti az általuk termelt kellemetlen szájszagot okozó anyagok menynyiségét [9, 21, 31], A cink az illékony kénvegyületek tiol csoportjához kötődik, nem volatilis komplexeket képezve. Mivel a cink karboxil- és foszfát csoportokhoz is kötődik, melyek nagy koncentrációban vannak a szájüregben, ezért lassúbb felszabadulás, és hosszan tartó hatás jellemzi. Az aminfluorid a klórhexidinhez hasonlóan felületaktív molekula, mely a szájüreg valamennyi felületéhez adszorbeálódik [31], Gátolja a baktériumok metabolikus aktivitását, ami ahhoz vezet, hogy egyszerre akadályozza a baktériumok savtermelését és szaporodását. Ugyanakkor caries ellenes hatása is van, azzal, hogy a fluor beépül a zománcba, ellenállóbbá téve azt savi hatásokkal szemben. Hatása hosszú tartású, mivel kalciumfluorid-depot képez. A klórhexidinnel szemben az aminfluorid nem okoz elszíneződést vagy ízérzési zavart hosszabb alkalmazása esetén sem. Az ónfluorid az ónionok antibakteriális hatása révén gátolja a szagot okozó baktériumok anyagcseréjét, a bakteriális enzimekkel történő interakció útján [31], A cetilpiridinium-klorid kvaterner ammonium só. Antiszeptikum, főként a Gram-pozitív és kisebb mértékben a Gram-negatív baktériumokra is baktericidhatású, ezenkívül fungisztatikus hatása is van. Más kvaterner ammonium sókhoz hasonlóan károsítja a baktériumok citoplazma membránját, továbbá a baktériumok intrinsic oxidációs folyamatait [9], Az illóolajok is rendelkeznek antibakteriális hatással, melynek köszönhetően csökkentik a halitózis mértékét a szájüregben. Ilyen illóolajok pl.: az eukaliptusz olaj, mentol, timol, metilszalicilát [9], A triclosan széles körben alkalmazott antibakteriális vegyület, melyet több szájápolási termékben (fogkrémek, szájöblítők), valamint különböző szépségápolási termékekben is alkalmaznak. A halitózis vonatkozásában is számos készítményben és vizsgálatban alkalmazzák [9, 21], Napjainkra jelentősége csökkent, allergizáló és környezet szennyező hatása miatt. A fentebb felsoroltakból látható, hogy számos vegyület rendelkezik a halitózis kezelése szempontjából lényeges tulajdonságokkal. Ezen anyagokkal, valamint azok különféle kombinációival találkozhatunk a legtöbb halitózis ellenes készítményben [9, 31], Irodalom 1. ADA Council on Scientific Affairs: Oral maiodor. J Am Dent Assoc 2003; 134: 209-214. 2. Attia EL, Marshall KG: Halitosis. Can Med Assoc J 1982; 126: 1281-1285. 3. Berg M, Fosdick LS: Studies in periodontal disease. II. Putrefactive organisms in the mouth. J Dent Res 1946; 25: 73-81. 4. Berg M, Burill DY, Fosdick LS: Chemical Studies in Periodontal Disease III: Putrefaction of Salivary Proteins J Dent Res 1946; 25: 231. 5. Brening RH, Sulser FG, Fosdick LS: The determination of halitosis by use of the Osmoscope and the Cryoscopic method. J Dent Res 1939; 18: 127. 6. Bornstein MM, Stocker BL, Seemann R, Bürgin WB, Lussi A: Prevalence of halitosis in young male adults: A study in Swiss Army recruits comparing self-reported and clinical data. J Periodontol 2009; 80: 24-31. 7. Carvalho MD, Tabchoury CM, Cury JA, Toledo S, Nogueira-Filho GR: Impact of mouthrinses on morning bad breath in healthy subjects. J Clin Periodontol 2004; 31: 85-90 8. Coelhi Dal Rio AC, Danielli EMN, Franchi AR: Teixeira Halitosis - an assessment protocol proposal Originally published in the Rev Bras Otorinolaringol2007; 73: 835-842. 9. Cortelli JR, Barbosa MDS, Westphal MA: Halitosis: a review of associated factors and therapeutic approach. Braz Oral Res 2008; 22 (Spec Iss 1): 44-54 10. Everett FG: Halitosis. J Oreg Dent Assoc. 1971; 41: 13-14. 11. Filippi A, Müller N: Echte und psychisch bedingte Halitosis - Befunde, Diagnosen und Ergebnisse einer Mundgeruch-Sprechstunde. Schweiz Monatsschr Zahnmed 2006; 116: 129-135 12. Haas AN, Silveira EM, Rösing CK: Effect of tongue cleansing on morning oral malodour in periodontally healthy individuals. Oral Health Prev Dent 2007; 5: 89-94
