Fogorvosi szemle, 2012 (105. évfolyam, 1-4. szám)

2012-09-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 105. évf. 3. sz. 2012. 99-103. SZTE Fogorvostudományi Kar, Konzerváló Fogászati és Endodonciai Tanszék, Szeged* Berni Egyetem Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Tanszék, Bern, Svájc** SZTE Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Szeged*** SZTE Fogorvostudományi Kar, Szájsebészeti Tanszék, Szeged**** A dohányzás megelőzése és a leszokás támogatásának lehetőségei DR. ANTAL MÁRK*, DR. CHRISTOPH A. RAMSEIER**, DR. BARABÁS KATALIN***, DR. FORSTER ANDRÁS*, DR. ZALAI ZSOLT*, DR. NAGY KATALIN**** A szájüregi egészség megőrzéséhez szorosan hozzátartozik a szájhigiéné javítása és a dohányzásról való leszokás támogatása. Ezen növekvő igény a fogászati team számára új feladatot adott. A leszokás elősegítése érdekében el­engedhetetlen a fogorvos számára, hogy megértse a dohányzást, mint betegséget egészében. Jelenleg, az evidencián alapuló módszere a leszokás támogatásának, a magatartás módosításán és a gyógyszeres támogatás kombinációján alapuló metódus, melynek része az, „5A módszer”, mely magyarul 5T módszerként értel­mezhető. A leszokás támogatására kialakított megfelelő protokoll segíthet a pácienseknek, hogy a következő fázist érhessék el a folyamatban. A protokoll kezdve a legegyszerűbb módszerektől, egészen a gyógyszeres támogatásig, megfelelően felépítve, igen hasznos lehet a pácienseknek a leszokás folyamatában. Figyelembe véve a dohányzás abbahagyását követő pozitív eredményeket a szájnyálkahártya és a parodoncium tekin­tetében, a dohányzásról való leszokás elsődleges feladattá válhat a fogorvosok körében olyan betegek esetében, akik abba akarják hagyni káros szenvedélyüket. Kulcsszavak: dohányzás, leszokás, szájüregi egészség, viselkedésmódosítás Bevezetés A szájüregi egészséggel kapcsolatos korábbi tudomá­nyos vizsgálatok egyértelműen kimutatták a dohány rágá­sának, és az elszívott dohánynak a száj nyálkahártyájá­ra és a parodontális szövetekre gyakorolt káros hatását [1]. A szájápolást illetően általában véve mind a szájhi­giéné javítása, mind a dohányzásról való leszokás elen­gedhetetlen a szájüregi egészség hosszú távú elérése és fenntartása szempontjából. Az egyre növekvő mér­tékben rendelkezésre álló bizonyítékok új feladatok elé állították a fogászati szakmát a betegek szájüregi egész­ségének javítása és fenntartása terén [2, 3, 4]. A betegek szájhigiénéjének javítása és a dohányzás­ról való leszokás támogatása érdekében hozott intéz­kedéseket gyakran „a betegek motiválása” vagy „a be­tegek oktatása” elnevezéssel illetik. A szájhigiéné javítá­sa és a megfelelő parodontális állapot kialakítása terén a hosszú távú parodontális ellátásnak köszönhetően el­ért eredményeket kiterjedten vizsgálták és dokumentál­ták. A dohányzás elhagyásával kapcsolatban alapvető fontosságú, hogy a szájüregi egészséggel foglalkozó szakemberek olyan megfelelő megoldásokkal ismerked­jenek meg, amelyek egyrészt alkalmazhatóak a min­dennapi fogászati gyakorlatban, másrészt a berögzült egészségkárosító szokások megváltoztatásának leg­eredményesebb példáin alapulnak [3, 4], A „dohányzás mint betegség” fogalma A klinikusnak ahhoz, hogy a fogászati betegek dohány­zásról való leszokását támogatni tudja, általában cél­szerű tisztában lenni a ‘dohányzás, mint betegség’ ki­alakulásával. A ‘dohányzás, mint betegség’ fogalma a dohányt használók nikotinhoz való fizikai hozzászoká­sára és pszichológiai nikotinfüggőségére utal. Fizikai hozzászokás a nikotinhoz A dohánytermékek nikotin hatóanyagot tartalmaznak, amely a dohányt használókban tudvalevőleg kellemes érzelmi állapotot idéznek elő. Dohányzás esetén a do­hányfüstben lévő nikotin a tüdőn vagy a száj nyálka­hártyáján keresztül kerül a vérkeringésbe, amely a mo­lekulát a központi idegrendszerbe szállítja. Itt a nikotin az acetilkolin receptorhoz kötődik, mely meghosszab-Érkezett: 2011. áprlilis Elfogadva: 2011. június 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom