Fogorvosi szemle, 2011 (104. évfolyam, 1-4. szám)
2011-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 104. évf. 1. sz. 2011.27-33. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Klinikája, Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Tanszék* Konzerváló Fogászati és Parodontológiai Tanszék** Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Biostatisztikai és Egészségügyi Informatikai Tanszék*** A jellegzetes panorámaröntgen-jelek szerepe a nervus alveolaris inferior sérülések várható megítélésében alsó bölcsességfogak eltávolításakor DR. SZALMA JÓZSEF,* DR. LEMPEL EDINA,** DR. CSUTA TAMÁS,* DR. VAJTA LÁSZLÓ,* DR. JEGES SÁRA,*** DR. OLASZ LAJOS* Az impaktált alsó bölcsességfogak műtéti eltávolításakor fellépő egyik legkevésbé kívánatos szövődmény a nervus alveolaris inferior sérülése. A szerzők célja volt, hogy bemutassák a jellegzetes (ún. klasszikus) panorámaröntgenjeleket, illetve felhívják a figyelmet azoknak a nervus alveolaris inferior (IAN) sérülésekkel való összefüggéseire. Korábbi esetkontroll-vizsgálat során szerzett adatok alapján bemutatják az egyes jelek prediktív értékét (ún. „jóslóerejét”) valamint egy esetismertetés kapcsán a röntgendiagnosztikai és a műtéti megfigyelések kapcsolatát. A szerzők véleménye szerint a műtétet megelőző panorámaröntgen mindenképpen fontos rutin diagnosztikai eljárás, és a jellegzetes panorámaröntgen-jelek alapján nagy segítség a fokozott kockázatú esetek szűrésében, illetve a további 3 dimenziós képalkotó eljárások indikációs körének meghatározásában. Kulcsszavak: impaktált bölcsességfog, nervus alveolaris inferior, paresthesia, panorámaröntgen, röntgenjelek Az alsó impaktált bölcsességfog-eltávolítás egyik legsúlyosabb szövődménye a nervus alveolaris inferior sérülése (IAN, inferior alveolar nerve, ang.) [1], Az IAN sérülése az ideg részleges vagy teljes funkciókiesésével járhat, jelentősen meghatározva ezzel a beteg életminőségét, mivel változó mértékben jelentheti az étkezés, illetve beszéd nehezítettségét, továbbá az alsó ajkon krónikus harapási sérülések is súlyosbíthatják a klinikai képet. Az IÁN láthatóvá válása műtét közben - irodalmi adatok tükrében - az alsó impaktált bölcsességfog-eltávolítások során kb. 5-8%-ban észlelhető [14], Ezen esetekben mintegy 20-40%-ban következik be az ideg átmenti vagy végleges érzéskiesése [14], habár találtunk olyan vizsgálatot is, ahol érzéskiesést egyáltalán nem tapasztaltak az ér-idegcsatorna megnyílásakor [11]. Az ideg „megnyílása” esetén az idegsérülés létrejöhet tompa trauma által (emelő által direkten vagy a foggyökéren keresztül indirekt módon), roncsolás útján (a fúróval történő csontelvétel vagy fogszekció közben), és akár a posztoperatív haematoma nyomása útján is [12, 13]. Az idegsérülések elkerülése érdekében a műtét előtt elengedhetetlen képalkotó eljárások alkalmazása. Az intraorális kisröntgen és a panorámaröntgen szerepe napjainkban elfogadott [3]. A computertomographia Érkezett: 2010. augusztus. 27. Elfogadva: 2010. október 7. (CT) rutinszerű alkalmazását - főként sugárterhelése miatt - a nemzetközi irodalomban nem javasolják, míg a cone beam computer tomográfia (CBCT) sajnos még nem érhető el széles körben. A kockázat megítéléséhez a klasszikus ún. „jellegzetes” panorámaröntgen-jelek ismerete (a gyökércsúcs és a canalis jellegzetes, nevezetes átfedései, ill. viszonyai) véleményünk szerint is - hasonlóan Dobó hoz és Patakihoz [2] - nélkülözhetetlen. Cikkünk célja volt a jellegzetes, ún. klasszikus rizikójelek sematikus ábrákon és OP röntgenképeken való bemutatása (összefoglalása), valamint egy esetismertetés kapcsán a canalis mandibulae ér-idegképletek megnyílásának bemutatása. Esetismertetés « Esetünk egy 38 éves, jó általános egészségi állapotban levő nőbeteg. Bal alsó állkapocsból kiinduló bizonytalan eredetű fájdalom miatt jelentkezett ambuláns rendelésünkön. A panaszok hátterében fogászati okot - a fogorvos kollégához hasonlóan - sem fizikális, sem röntgen vizsgálattal nem találtunk. A második őrlőfog disztális felszínén jelentős lepedékretenció és
