Fogorvosi szemle, 2011 (104. évfolyam, 1-4. szám)
2011-03-01 / 1. szám
16 FOGORVOSI SZEMLE ■ 104. évf. 1. sz. 2011. voltak, és egyformán alkalmasak a sejtek letapadására, proliferációjára. A sejt-proliferáció vizsgálatánál kapott különbségeket nem eredményezhette a felszínek érdességei között mutatkozó különbség, mert vizsgálatunkban az esztergált felszínű korongok érdessége mind 0,014 és 0,030 pm között változott, az alkalmazott szertől függően. Kiinge szerint az ilyen felszínek simának tekinthetők, és nem valószínű, hogy az epithel sejtek érzékelik az ilyen kis érdességbeli változásokat [17]. Stájer vizsgálatában azt tapasztalta, hogy savas pH és nagy fluoridkoncentráció jelenléte együttesen okozhatja a titán felszín korrózióját, mely negatívan befolyásolja az epithel sejtek letapadását, proliferációját [37], A hazai irodalomban többek között Joób- Fancsaly és mtsai [13] vizsgálták már korábban fibroblaszt és oszteoblaszt sejtek proliferációs készségét különböző fizikai beavatkozásokkal módosított titán 8. ábra MTT vizsgálat eredményei 24 (letapadás) és 72 óra (proliferáció) elteltével. Élő sejtmennyiségek átlagai és az átlagok szórása látható a kontroll, a H202-vel, a klórhexidin (CHX) géllel és a citromsavval kezelt Ti korongok esetében. A H202-vel kezelt korongokon mért élő sejt mennyiség 72 óra után szignifikánsan nagyobb volt, mint a CHX géllel kezelt korongokon. A többi csoport esetében nem tapasztaltunk statisztikailag szignifikáns különbséget felszíneken, így ez a kutatási terület Magyarországon is eredményes múltra tekint vissza. Az XPS vizsgálat a kezeletlen és kezelt korongok esetében is intakt Ti02 réteget mutatott ki. Változást a CHX géllel kezelt korongok esetében tapasztaltunk, mivel az O 1s jelben intenzív csúcs jelent meg a C-0 és/vagy C=0 kötésben lévő O-nek köszönhetően. Ez az eredmény a CHX gél felszínbe történő adszorpcióját bizonyítja, melyet más szerzők munkái is alátámasztanak [6], A korongokon 24 órán át tenyésztett sejteken végzett MTT vizsgálat nem mutatott szignifikáns eltérést a különböző kémiai anyagokkal kezelt csoportok között. A fehérjekoncentráció mérése sem mutatott szignifikáns eltérést az egyes csoportok között. A 72 órát követő MTT vizsgálat különbségeket mutatott ki a csoportok között a sejt proliferációban. Szignifikánsan magasabb értéket kaptunk a H202-dal kezelt csoportban a CHX géllel kezelt mintákhoz képest, míg a protein koncentráció mérésénél nem kaptunk statisztikailag értékelhető különbséget. Az eredmények közötti eltérést a módszerek különbözőségével magyarázhatjuk: míg az MTT vizsgálat csak az élő sejteket méri, addig a fehérje koncentráció vizsgálatá-A fehérjemennyiség átlagai és átlagainak szórásai láthatóak a kontroll, a H202-vel, a CHX géllel és a citromsavval kezelt Ti korongok esetében. A statisztikai analízis során nem találtunk szignifikáns különbséget a különböző csoportok között nál az élő és elhalt sejtekből származó fehérjét is lemérjük. Mivel az érdességek nem voltak szignifikánsan különbözőek, ezért a CHX géllel kezelt korongok esetében mért kisebb sejtmennyiséget a felszíni öszszetételben bekövetkezett változásnak tulajdonítjuk. A citromsavval kezelt minták esetében is magasabb volt a proliferáció mértéke a kontroll mintákhoz viszonyítva, azonban ez a különbség nem bizonyult szignifikánsnak. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a CHX gél alkalmazása során a felszínen anyagbeépülés (adszorpció) történhet a titánfelszínbe. A Ti02 felszín tisztítása H202-val vagy citromsavval hasonló vagy jobb hatással volt a sejtek túlélésére és szaporodására, a kontrolihoz képest. In vitro kísérleteink bizonyították, hogy az előbb említett két dekontamináló anyag hatékonyan alkalmazható a peri-implantitisz terápiájában, mivel nemhogy nem csökkentette, hanem még növelte is a sejtek proliferációját. Ez igazán figyelemre méltó, hiszen valójában toxikus anyagokról van szó. Hosszú távú terveink között szerepel, oszteoblaszt
