Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)

2010-09-01 / 3. szám

80 FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 3. sz. 2010. • fiatal korban jóval rugalmasabbak a szövetek, hama­rabb gyógyulnak, a nagyobb hasadékok is jól takar­hatok; • az egyéves korig történő szájpadplasztika pótolja a szájpad-garat komplexum hiányosságait, ezáltal a gyermek a megfelelő időben és helyesen tanul meg beszélni, jobban hall, rövidebb a különböző szak­mák által végzett rehabilitációs idő; • javul a szociális alkalmazkodás, minimumra csök­ken a fizikai és pszichikai hátrány. Harkov, Shaw, Semb [8] felmérései szerint Európa 28 országában évente 9222 gyermek születik ajak- és szájpadhasadékkal. Egyéves korukig 7605 (82,5%) gyermeknél történik műtét, de egyidejű műtétre csak 380 gyermeknél (5%) kerül sor. 2. ábra Az 1. ábrán levő gyermek az ajak-szájpadhasadék zárása után Mi a korai műtét hívei vagyunk. Ha a hasadék egy­idejű operációjánál maradunk, akkor szerintünk a mű­tét optimális ideje az 5-6 hónapos kor. Ez előtt nem célszerű az egyidejű teljes plasztikai műtét az arc kö­zépső részének, főleg a szájpadnyúlványnak intenzív növekedése miatt. Ha a többlépcsős módszer mellett döntünk, akkor is ajánlatos befejezni a műtétsorozatot egyéves korig, hogy az arc közepének, valamint a be­széd fejlődése a lehetőségekhez képest a legjobban alakuljon. Azok a nézetek és a módszerek, amelyek meghatá­rozzák a sebészeti beavatkozásokat, állandóan változ­nak. A többszakaszos műtétsorozat problémája a ke­zeletlen keményszájpadhiány. Hemprich [11] szerint ahhoz, hogy lehetővé tegyék az arc középső részének fiziológiai fejlődését, helyre kell állítanunk a növekedést befolyásoló különböző köz­pontok közötti kapcsolatot, és a myodinamikai egyen­súlyt. Vagyis az egyidejű cheilorhinognatouranostap­­hiloplastica eredményeképpen az orrsövény egyesíti a szájpadlást, a különvált részek növekedési központja­it, stimulálja az arccsontok varrat mentén történő fej­lődését, valamint a helyreállított izmok munkája alap­ján biztosítja a harmonikus dentofacialis fejlődést, így a beszéd megfelelő kialakulását. A műtéti beavatkozásoknak nincs univerzális mód­szere, hiszen nincs két egyforma ajak- és szájpad­­hasadék. Az anatómiai-funkcionális egység helyreál­lításakor minden egyes esetben más-más módszert követel meg a feltárás, a szövetek áthelyezése, moz­gatása. Beteganyag és módszer A Zsitomiri Gyermekkórházban 1998 és 2008 között elsődleges műtétre került 148 gyerek ajak- és szájpad­­hasadék miatt. Ezek közül egyéves kor alatti 116(78,4%) volt. Nosologiailag a következőképpen csoportosítha­tók: • izolált felsőajakhasadék - 15 (10,1%); • izolált lágy szájpadhasadék - 7 (4,7%); • izolált lágy- és kemény- szájpadhasadék - 60 (40,5%); • kombinált egyoldali felsőajak-, orr-, fogmedernyúl­vány és szájpadhasadék - 14 (9,5%); • kombinált kétoldali felsőajak-, orr-, fogmedernyúlvány és szájpadhasadék - 4 (2,7%); • áthatoló egyoldali felsőajak-, orr-, fogmedernyúlvány, kemény és lágy szájpadhasadék - 34 (23%); • áthatoló kétoldali felsőajak-, orr-, fogmedernyúlvány, kemény- és lágyszájpadhasadék - 14 (9,5%). Összesen 191 műtétre került sor, ezek közül 109 (57%) egyidejű volt; A felső ajak-, orr-, fogmedernyúlvány-, kemény- és lágy-szájpad egyidejű műtétjét mindig a szájpad lezá­rásával kezdik és az ajakplasztikával fejezik be. A tel­jes egyoldali egyidejű cheilorhinognatouranostaphilop­­lastica lényege: a kemény szájpad elülső részén lévő hasadék teljes lezárása az orrüreg alsó részének meg­formálása, majd a cheilorinoseptognatoplastica elvég­zése. A műtét során különböző szerzők által ajánlott módszereket alkalmaznak [11, 12, 13]. Alapmódszer­ként a Harkov szerinti uranostaphiloplasticat, [9] a Ma­­tek-Pavi-\é\e cheilorinoseptoplasticat [13, 14] veszik figyelembe. A fogmedernyúlvány plasztikája: kisebb hasadék esetén periosteoplastica. Közepes defektus esetén Umberg-féle megoldás [15]. Az alveolaris ív nagymértékű hasadéka esetén a pótlás a belső nyál­kahártyából valamint az orrsövénylebenyből történik. Eredmények A vizsgálat a következő tényezőket vette figyelembe: • milyen a rekonstruált szájpad anatómiai egysége; • hogyan sikerült az orr és a felsőajak helyreállítása; • milyen a szájüreg elülső részének mélysége; • milyen a lágyszájpad működése (aktív, passzív, és reflexszerű lezárás); • milyen a felsőajak funkcionális helyreállítása; • a beteg esztétikai megjelenése; • a kétévesnél idősebb gyerekek logopédiai vizsgálati eredménye; • hogyan fejlődtek az állcsontok?

Next

/
Oldalképek
Tartalom