Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)
2010-09-01 / 3. szám
80 FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 3. sz. 2010. • fiatal korban jóval rugalmasabbak a szövetek, hamarabb gyógyulnak, a nagyobb hasadékok is jól takarhatok; • az egyéves korig történő szájpadplasztika pótolja a szájpad-garat komplexum hiányosságait, ezáltal a gyermek a megfelelő időben és helyesen tanul meg beszélni, jobban hall, rövidebb a különböző szakmák által végzett rehabilitációs idő; • javul a szociális alkalmazkodás, minimumra csökken a fizikai és pszichikai hátrány. Harkov, Shaw, Semb [8] felmérései szerint Európa 28 országában évente 9222 gyermek születik ajak- és szájpadhasadékkal. Egyéves korukig 7605 (82,5%) gyermeknél történik műtét, de egyidejű műtétre csak 380 gyermeknél (5%) kerül sor. 2. ábra Az 1. ábrán levő gyermek az ajak-szájpadhasadék zárása után Mi a korai műtét hívei vagyunk. Ha a hasadék egyidejű operációjánál maradunk, akkor szerintünk a műtét optimális ideje az 5-6 hónapos kor. Ez előtt nem célszerű az egyidejű teljes plasztikai műtét az arc középső részének, főleg a szájpadnyúlványnak intenzív növekedése miatt. Ha a többlépcsős módszer mellett döntünk, akkor is ajánlatos befejezni a műtétsorozatot egyéves korig, hogy az arc közepének, valamint a beszéd fejlődése a lehetőségekhez képest a legjobban alakuljon. Azok a nézetek és a módszerek, amelyek meghatározzák a sebészeti beavatkozásokat, állandóan változnak. A többszakaszos műtétsorozat problémája a kezeletlen keményszájpadhiány. Hemprich [11] szerint ahhoz, hogy lehetővé tegyék az arc középső részének fiziológiai fejlődését, helyre kell állítanunk a növekedést befolyásoló különböző központok közötti kapcsolatot, és a myodinamikai egyensúlyt. Vagyis az egyidejű cheilorhinognatouranostaphiloplastica eredményeképpen az orrsövény egyesíti a szájpadlást, a különvált részek növekedési központjait, stimulálja az arccsontok varrat mentén történő fejlődését, valamint a helyreállított izmok munkája alapján biztosítja a harmonikus dentofacialis fejlődést, így a beszéd megfelelő kialakulását. A műtéti beavatkozásoknak nincs univerzális módszere, hiszen nincs két egyforma ajak- és szájpadhasadék. Az anatómiai-funkcionális egység helyreállításakor minden egyes esetben más-más módszert követel meg a feltárás, a szövetek áthelyezése, mozgatása. Beteganyag és módszer A Zsitomiri Gyermekkórházban 1998 és 2008 között elsődleges műtétre került 148 gyerek ajak- és szájpadhasadék miatt. Ezek közül egyéves kor alatti 116(78,4%) volt. Nosologiailag a következőképpen csoportosíthatók: • izolált felsőajakhasadék - 15 (10,1%); • izolált lágy szájpadhasadék - 7 (4,7%); • izolált lágy- és kemény- szájpadhasadék - 60 (40,5%); • kombinált egyoldali felsőajak-, orr-, fogmedernyúlvány és szájpadhasadék - 14 (9,5%); • kombinált kétoldali felsőajak-, orr-, fogmedernyúlvány és szájpadhasadék - 4 (2,7%); • áthatoló egyoldali felsőajak-, orr-, fogmedernyúlvány, kemény és lágy szájpadhasadék - 34 (23%); • áthatoló kétoldali felsőajak-, orr-, fogmedernyúlvány, kemény- és lágyszájpadhasadék - 14 (9,5%). Összesen 191 műtétre került sor, ezek közül 109 (57%) egyidejű volt; A felső ajak-, orr-, fogmedernyúlvány-, kemény- és lágy-szájpad egyidejű műtétjét mindig a szájpad lezárásával kezdik és az ajakplasztikával fejezik be. A teljes egyoldali egyidejű cheilorhinognatouranostaphiloplastica lényege: a kemény szájpad elülső részén lévő hasadék teljes lezárása az orrüreg alsó részének megformálása, majd a cheilorinoseptognatoplastica elvégzése. A műtét során különböző szerzők által ajánlott módszereket alkalmaznak [11, 12, 13]. Alapmódszerként a Harkov szerinti uranostaphiloplasticat, [9] a Matek-Pavi-\é\e cheilorinoseptoplasticat [13, 14] veszik figyelembe. A fogmedernyúlvány plasztikája: kisebb hasadék esetén periosteoplastica. Közepes defektus esetén Umberg-féle megoldás [15]. Az alveolaris ív nagymértékű hasadéka esetén a pótlás a belső nyálkahártyából valamint az orrsövénylebenyből történik. Eredmények A vizsgálat a következő tényezőket vette figyelembe: • milyen a rekonstruált szájpad anatómiai egysége; • hogyan sikerült az orr és a felsőajak helyreállítása; • milyen a szájüreg elülső részének mélysége; • milyen a lágyszájpad működése (aktív, passzív, és reflexszerű lezárás); • milyen a felsőajak funkcionális helyreállítása; • a beteg esztétikai megjelenése; • a kétévesnél idősebb gyerekek logopédiai vizsgálati eredménye; • hogyan fejlődtek az állcsontok?
