Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)

2010-06-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 2. sz. 2010. 75-76.

Megalakult az ország első Fogorvostudományi Doktori Iskolája Debrecenben

A fogorvostudományi kutatások napjaink nagyon izgalmas területe. A szájüregnek a szervezetben kiváltságos helyzete van. Nemcsak behatolási kapu a szervezet felé, hanem számos élettevékenységet képes döntően befolyásolni, köztük a rágást, az emésztés szájüregi szakaszát, az ízérzékelést, a beszédet, a sok egyéb funkció mellett, de a megjelenésre is jelentős hatással van. A száj körüli izomzat döntően befolyásolja mozgásai révén a mimikái tevékenységet, az érzelemnyilvánítást és a megjelenést. Az esztétikus, szép kivitelezésű, tartós, a rágófunkciót minél tökéletesebben helyreállító fogászati kezelések és megoldások iránti igény egyre nő. Emellett fokozódik a gyakorló fogorvosok azon törekvése, hogy betegeiket minél rövidebb ideig tartó fájdalommentes kezelésben részesíthessék, hogy számukra minél tökéletesebb, szájbarát anyagból készülő, minél igényesebb fogakat és fogpótlásokat készíthessenek. Hazánkban a fogorvosoknak sok a munkájuk, sok a tennivalójuk. A fogszuvasodás és a fogágy-betegségek előfordulási gyakorisága a magyar lakosság körében közel 100%. Azt is tudnunk kell, hogy a fenti kórképekből kifejlődő, tovaterjedő szájüregi gyulladások akár életet veszélyeztető kórformákat is képesek létrehozni, illetve a más szervek megbetegedéseivel való összefüggésük is jelentős. Egyre gyarapodnak azok az új tudományos eredmények, amelyek szerint az elhanyagolt szájüregi állapot következtében kialakult krónikus gyulladásos kórformák kiemelt tényezőként szerepelnek számos, magas morbiditású és mortalitású szekunder szervi megbetegedés és állapot, köztük az infarktus, a sztrók, a krónikus obstruktiv tüdőbetegség, valamint több, az élet minőségét rontó egyéb szervi betegségek (bőr-, szem-, ízületi betegségek, koraszülés stb.) előidézésében. Ezen kórformák előfordulási gyakorisága országunkban különösen magas, a betegségek miatti kórházi bennfekvésből, a munkából való kiesésből származó nemzetgazdasági terhek igen jelentősek.

Még riasztóbb az a nemrégiben megjelent statisztikai jelentés, amely 27 európai ország adatait összegezve kimutatja, hogy hazánk a szájüregi daganatos megbetegedések terén, mindkét nemben első helyre került mind az incidencia, mind a mortalitás tekintetében.

Amint az a leírtakból kitűnik, a fogorvosi ellátásban dolgozók munkája nemcsak a fogászati kórformák gyógyításában, hanem a szekunder szervi betegségek kialakulásának megelőzésében, az általános egészségi állapot megőrzésének kérdésében is kiemelt jelentőséggel bír.

A fogászati kezelések területe az elmúlt évtizedekben nagyon látványos és gyors fejlődést mutatott. Ez

vonatkozik az alkalmazott anyagokra, technikákra és kezelési módozatokra. Ezen fejlődés kulcsa a fogorvostudomány területén történő folyamatos kutatás és fejlesztés. Magyarországon az elmúlt években jelentősen visszaesett a fogorvostudomány terén a tudományos munka iránti érdeklődés. Ezt felismerve Debrecenben nemcsak a kar folyamatos továbbfejlesztése iránti igény fogalmazódott meg nagyon határozottan,

hanem a fogorvostudományi kutatások fellendítése is, igényes és eredményes kutató műhelyek létrehozása formájában. Karunk eme törekvését is siker koronázta.

Jelenleg a tudományos műhelyeinkben végzett kutatási érdeklődés spektruma igen széles körben mozog az alapkutatástól az alkalmazott kutatásig, közöttük szerepel a szájüregi gyulladásos és daganatos kórformák pathomechanizmusának immunológiai és molekuláris vizsgáló módszerekkel történő vizsgálata, a polimer és fém indukálta allergia a fogászatban, fém-kerámia határfelületek összehasonlító vizsgálata.